2024. Ígéret hava (Május) 05.-e - Györgyi, Irén neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2021-11-18 - Mi történt Csáktornyán, a kursaneci erdőben? – Zrínyi Miklós halálának körülményeiről

Mi történt Csáktornyán, a kursaneci erdőben? – Zrínyi Miklós halálának körülményeiről

1664 november 18.-án ereje teljében, váratlanul, vadászbalesetben elhúnyt a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós...

gróf Zrínyi Miklós (horvátul Nikola Zrinski) a költő és hadvezér Csáktornyán született 1620. május 3.-án. 
Horvát bánként, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánjaként halt meg Zrínyifalván 1664 november 18.-án.

Zrínyi Miklós, Jan Thomas festménye

Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 
1663–64-ben nagy hadi sikereket aratott, a bécsi udvar azonban veszni hagyva sikereit inkább békét kötött a török szultánnal.
Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, tervezett politikai föllépését azonban egy Csáktornya melletti vadászaton váratlan halála megakadályozta.

A képhez tartozó alt jellemző üres; img_618660ee67d6d.png a fájlnév

Halálának homályos körülményei máig is kísértik történetíróit...

Mi történt Csáktornyán, a kursaneci erdőben? – Zrínyi Miklós halálának körülményeiről < Katt ide !

 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: A város cselédje

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Dankó Pista

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Juhételek

Péter László: Kálmány Lajos

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Lengyel András: A „másik” Móra

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Tömörkény István: Hétről hétre

Péter László: Szegedi tudósítások

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Varga András: A régi Szeged

A leves hazudik

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda