Hírlevéltár
2026-03-15 - Darvadozás – Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet.
Darvadozás – Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet...
Kerek 101 éve… E napon olvashatták eleink először…
DARVADOZÁS
Tömörkény lócáján ülök, üldögélek.
Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet.
Kavarog az élet, ám a Tisza ballag,
Fölötte szép, csöndes, tavaszi fuvalmak.
Kikelet készül kinn és az alkonyatban
Hajnali pirosság s boldog ámulat van.
Felhők csodálkozva a Tiszába néznek,
Ballag a Tisza és elmulik az élet.
Tömörkény lócáján darvadozva, árván
Ámulok az élet örök egy csodáján.
Darvadozás – A Magyarság 1925 március 15.-ei számában jelent meg először.
Majd némi változtatásokkal a Délmagyarország 1927 március 20.-ai számai is közölte.
E költeményét Gyalunk egy hónapra rá Tömörkény lócáján címmel fölolvasta a Dugonics Társaság ülésén 1927 április 24.-én.
A Szegedi Napló 1921 augusztus 7.-ei számában Tömörkény lócája címmel valószínűleg Móra Ferenc írt elődjének e jellegzetes hagyatékáról…
Tömörkény István, a Szögedi Polgár, a múzeumigazgató, az író méltatlan olvasatlanságában is Városunk és Magyar Hazánk fölfödözésre váró Kincse.
Móra Ferenc emléközetében:
„Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. És sohase gondolt arra, hogy a Kultúrpalota idegen látogatói szemében ő a legnagyobb áhítattal megnézett látnivaló. […] világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz.”
Tömörkény… Emléközhetnénk rá a házában… akár az emlékházában is, de nem lehet !
Tömörkény szép belvárosi házát szétverte a vak bolsevista indulat. „A múltat végképp eltörölni…”
A balvárosi vezetés elpusztította a szegények írójának házát a Palánk – a történelmi Városmag – ledózerolásakor.
Tömörkény nevét Szegeden – a hajdani háza helyén – ugyan utca és gimnázium is őrzi, ma azonban már e gimnázium diákjai, de tanárai sem mind tudják, hol is állott a háza…
A Szögedi Városvédő Egyesület azonban emléket kíván állítani Tömörkény Istvánnak és a Vörös Terror által elpusztított háznak és irodalmi örökségének is. A ház emléke első indulattal „Tömörkény lócája” lehet, irodalmi örökségének helyszíne pedig a Szegedi Irodalmi Múzeum!
Az emlékfal remekül elfér az eredeti ház helyén, a jelenleg üres tér közepén.
Terveim alapján Barczánfalvi Ferenc rajz-vázlata jól érzékelteti a lócát a fallal a tér közepén…
Természetesen tudatos és célzatos volt Tömörkény István 150. születésnapján a Szegedi Irodalmi Múzeum alapításának tervének bejelentése is:
MÚZEUMOT ALAPÍTANÁNAK A RAINER-HÁZBAN | SZEGED HÍREI – DELMAGYAR.HU
„Itt élt s darvadozott a magyar föld és a magyar nép
Hű és tisztaszivű íróművésze: Tömörkény.” (Juhász Gyula, A darvadozás – 1927)
De mi is az a „darvadozás” ?
Mészöly Gedeon: A „darvadoz” szó eredete ( Népünk és nyelvünk. Szerk: Bibó István. Szeged, 1933. 1-8. )
Szathmári István: Szó- és szólásmagyarázatok
Nyelv és Tudomány – Mit csinál, aki darvadozik?
De magam is írtam róla az Élet és Tudomány hetilapban…
Nyáry Szabó László : Szögedi darvadozás - Élet és tudomány 69. évf. 29. sz. (2014. július 18.)
Darvadozás – 101 esztendeje < Nyisson ide !
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
