2026-10-04 - A Gergely-naptár napján – a Giglio-naptár napján

A Gergely-naptár napján

MAG (OKTÓBER) HAVA 4.-ÉN TÖRTÉNT A GERGELY-NAPTÁR BEVEZETÉSE…

1582 OKTÓBER 4.-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN LÉPETT ÉLETBE OLY MÓDON, HOGY A KÖVETKEZŐ NAP BÁR PÉNTEK LETT, DE OKTÓBER 15.-E.
A KETTŐ KÖZÖTTI NAPOK – AZ A KEREK 10 NAP – PEDIG ABBAN AZ ESZTENDŐBEN KIMARADTAK…

1582 Mag (október) hava 4.-ét, a csütörtököt péntek követte ugyan, de az már a hónap 15. napja volt. A közbeeső napok abban az évben kimaradtak. – Ez a 10 nap volt az ára annak, hogy összhangba hozzák az addig használt Julián(us)-naptárt a csúszással. A régóta esedékes reformot XIII. Gergely (Ugo Buoncompagni) pápa rendelte el, és azóta is a róla elnevezett Gergely-naptár van használatban a keresztény világon.

A rómaiak eredetileg egy Hold járásán alapuló 10 hónapos naptárt használtak, amelyben minden hónap 29 vagy 30 napos volt. Az évük így 295 napból állt. E régi naptár emlékét őrzik a latin számnevekből képzett máig téveteg-beteg hónap-nevek : a 7. september majd a 8. october és a 9. november meg a 10. december. Az esztendő első hava pedig a Hadisten Hava, a március volt. (Így a sorszámok is mind kijönnek.)

Alexandriai Szószigenész (Σωσιγένης) volt Julius Caesar csillagásza, aki idősebb Plinius szerint az Ab urbe condita (Róma város alapítása) szerint 709 március 1.-jén, utóbbi időszámításunk szerint i.e. 43-ban bevezetett júlián(usz) naptár tervezője, a tavaszi napéjeggyenlőség keltének meghatározója…

A római Julius Caesar [ejt : Júliusz Kaiszár] által i.e. 46-ban bevezetett Júlián-naptárnak ugyanis 11 perces eltérése volt a csillagászati évtől, ami akkoriban elhanyagolhatónak tűnt. A percek azonban minden 128 évben nappá szaporodtak, és a Nap járásától lemaradt kalendáriummal egyre nehezebbé vált a húsvét kiszámítása.
Ha nincs Húsvét, talán naptár-igazítás sem kerekedik ?!

A 325-ös Nikaiai Zsinaton mondták ki, hogy a Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon kell ünnepelni, a tavaszi napéjegyenlőség napjának pedig március 21.-ét jelölték meg. A húsvéti holdtölték idejét e módszerrel számították ki, ám ez a hold valós fázisaihoz képest 300 évenként egy napot késett. Ehhez járult, hogy a 325-ben még március 21.-i napéjegyenlőség a Júlián-naptár hibája miatt a XVI. század végén már március 11.-ére esett, így zűr és zavar uralkodott a Húsvét kiszámításában.

XIII. Gergely pápa 1576-ban hívott össze bizottságot a naptárreform előkészítésére.
Luigi Giglio, humanista nevén Aloysius Lillius csillagász kidolgozott egy tervezetet, amelyet a következő évben terjesztettek az egyházfő elé. A reform során az évből elvettek tíz napot, és szökőév (a szokásosnál egy nappal hosszabb) lett minden néggyel osztható év is, kivéve a százzal oszthatókat, viszont szökőévek maradtak a 400-zal osztható évek (így például a 2000-es év is). A naptár hibája most már csak 3000 évenként egy nap, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására.

XIII. Gergely pápa 1582 február 24.-én tette közzé a naptárreformról szóló Inter gravissimas (kezdetű) bulláját. A keltezésben még 1581 szerepelt, mert ugyanekkor került át – teljesen értelmetlenül – az év kezdete márciusról januárra, így az 1582-es év nemcsak tíz nappal, de két hónappal is rövidebb lett.
Azóta nevezzük helye-hülyén hetediknek a kilencedik (szeptember) és nyolcadiknak a tizedik (október) meg kilencediknek a tizeneggyedik (november) és tizediknek a tizenkettedik (december) hónapot…

A bullát először csak a kathólikus országokban vezették be, a közvélemény teljes értetlenkedése mellett. Lengyelország pravoszlávok lakta területein még népfölkelés is kitört. Az átállás a Habsburg Birodalomban 1584-ben történt meg, némi nehézségek közepette.

Magyarországon az 1588-as diéta iktatta törvénybe a Gergely-naptár használatát, amit a protestánsok elutasítottak.
A legtovább a máramarosi református egyházkerület ellenkezett, ahol 1623-ig a Júlián-naptár volt érvényben.

Németországban párhuzamosan volt a XVII. század közepéig használatban a régi és az új rendszer.
A „pápista ármány”-t gyanító Nagy-Britannia ameri(kai) gyarmataival együtt csak 1752-ben adta be derekát a Gregoriánnak.
A nyugati világra nyitó Japánban 1873-ban léptette életbe Mucuhito császár a Gergely-naptárt.

Oroszország 1918 január 31.-én tért át a Gergely-naptárra.
Így kerülhetett a(z 1917-es) Nagy Októberi Szocialista Forradalom jeles évfordulója november 7.-ére…

Európában utolsóként Görögország vezette be a Gergely-naptárt 1923-ban…

A Giglio-naptár napján < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!