2026-09-24 - A Brentai Diadal Napján - Hunzahon szabadsága mindannyiunk ügye

A Brentai Diadal Napján

FÖLD (SZEPTEMBER) HAVA 24.-ÉN

899-ben a Brenta menti csatában I. Berengár itáliai király elsöprő vereséget szenvedett 5000 magyar lovasunktól. Ez volt a Brentai Diadal avagy az első „kalandozás”, a Kárpát-medencéből indított „kalandozások” fényes nyitánya. Ezzel megindult a „Strata Hungarorum”-nak (a Magyarok Útjának) a kiépítése Pannónia déli peremén, a Dráva-Száva vonalán (talján adófizetőinkhöz), Itáliába.

A Brenta folyó (Velence egyik folyója) a későbbi századok során

A magyarok vígságukban Itáliában – Bergengóciában – is teleltek 899-ben és csak 900 tavaszán-nyarán vonultak vissza. A történészek egy része ezt a tényt új „honfoglalási kísérlet”-ként értelmezte, de ez inkább csak a visszafoglalt Hun-Avar-Magyar Haza határainak tágítását jelenthette…

Berengár király nagy sereget, kb. 15 000 főt gyűjtött össze, hogy a magyarokat megállítsa, de a 899. szeptember 24-én vívott Brenta menti csatában súlyos vereséget szenvedett harmadannyi, 5000 magyartól. (Liutprand : Antapodosis.)

Arnulf keleti frank király a Karolingok évszázados szokása és joga alapján császárrá óhajtotta magát koronáztatni. Azonban a trónra családon belüli rangjánál és születésénél fogva Berengár friuli őrgróf, Nagy Károly dédunokája lett volna jogosult. Arnulf a magyarokkal szövetkezett, s hívta be őket Itáliába Berengár ellen.

„A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket!” (Nyugati imádság a magyar kalandozások korából)

899 márciusában 5000 magyar lovas indult el Itália meghódítására…

Augusztus–szeptember folyamán Treviso, Vicenza, Verona, Brescia, Bergamo és Milánó környékét dúlták, s egészen Paviáig, az Itáliai Királyság azaz Berengár fővárosáig nyomultak…

Magyar önbecsülésünk helyreállításához elengedhetetlen megismernünk elfelejtett Diadalaink…
Ezek egyike a Brentai Diadal :

Merre is kalandozik ma a Brenta ?

Velence azonban akkor még nem volt jelentős, így a csata is a Brenta fölsőbb folyásán zajlott…

De vegyük csak még egyszer újra : Csaknem másfél év magyar uralom Észak-Itáliában. A magyarok „Bergengóciai Telelés”-ét és hosszas vigalmát 899 tavasza és 900 nyara között, amíg vissza( nem )vonultak a történészek egy része új „honfoglalási kísérlet”-ként értelmezte. Bizony ! Más, történelemhamisító nemzetek, annak is vallanák, mint pl. Mihai Viteazul vagy Cserni Jován hunhoni garázdálkodását. Ezen a jogon – Mihai Viteazul esztendős Erdélyben tett garázdálkodása jogán – formálnak ma jogot az oláhok Erdélyre, meg még amennyivel is többre ! De ezen a jogon – Cserni Jován honi, Duna-Tisza közi garázdálkodása jogán – formálnak ma jogot a rácok a Délvidékre, meg még amennyivel is többre ! Hát legalább ennyi joga van a magyarnak is Észak-Itáliára, azaz egész Bergengóciára !!! Ha fölvesszük a ma virágzó rablónemzetek viselkedését és modorát, akkor bizony : Bergengócia vissza !!! Éljen hát az itáliai magyarország is !!! De mi nem vagyunk ilyenek.

A magyarnak nem kell a más folyója… Csak az kell, ami mindig is a miénk volt !
A Szabad Magyarország. A Kárpátok gyűrűjében.

A Brentai Diadal Napján < Nyisson ide !

De akad dolga a magyarnak... kiállni másokért is ! Hiszen ...

 

HUNZAHON SZABADSÁGA VÁRAT MAGÁRA… < (ny)itt !!!

 

Föld (szeptember) hava 25.-én fosztották meg Hunzaországot a szabadságától…
Amíg a fél világ az ukránok jogain vinnyog, az elmúlt fél évszázadban mind elmulasztottak eggyet is vinnyanni a derék hunzákért !!!
Vajon miért is ez az arcátlan, tüntető antihunza kirekesztés ?!

Beköszöntött az ősz Hunzaföldön is… De vajon hoz-e hunza szabadságot ?

Elveszett karakorumi rokonaink szabad országa.

1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűntének napja.

Félezer éves fönnállása után Hunzahont, a Hunzák Hegyi Tündérországát az alig több, mint negyedszázados, őrjöngő muzulmán kamasz Pakisztán lerohanta. A világ pedig tűrte…

A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte az Ujgúrfölddel határos hófödte csúcsok között búvó Nagar és Hunza hercegségeket. (Talán ezzel érdemelte ki méltán a gyilkos merényletet is.)
A nemzetközi fölháborodás pedig teljességgel elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, azaz Magyarország tiltakozása is váratott magára ! Egészen máig várat…

No de lássunk egy hunza várat !

A Baltit erőd – középkori fellegvár a Hunza-völgyben

A Hunzahont megszálló pakik gyarmatosítják ma Britanniát és adják már London polgármesterét is!
Ládd : Hogyan lett Londonnak paki polgármestere ?
Ugyanezen népség sanyargatja ma „jogvédőként” a rasszista Nyugatra vándorolt magyarjainkat…
Míg ők milliószám élnek az európaiak adójából ingyen, addig rasszista csak az lehet, aki ezért szólni mer !
Ha vérünket szívják is hivatásként, a rasszisták európai fehérekként csakis mi lehetünk !!!

De halljunk hát a hunzákról !

A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, a fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböznek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy a nyugati pastu-iráni arcok vonásaitól. Mongolidnak, kínainak meg igen nehezen mondhatóak. Végtére is „europid”-nak írták le a kínaiak a hunokat is…

Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…

Valóban ? Rokonaink ?! – Délibáboskodás ? – Hol az igazság ?

Amíg történelemhamisító „finnugor” néven emlegeti bárki „rokon”-ként „tudományos” fölhanggal is támogatva obi ugor nyelvrokonainkat, addig hunza-rokonságot emlegetni több, mint természetes. Amíg a helyesen hungrofinn(!) – mert nem „finn-ugor” – nyelvcsaládban hasonló nyelveket beszélők szemrebbenés nélkül „rokonaink”-ként emlegettetnek, addig senki zavarba sem jöhet a hunza-rokonság hallatán.

Rokonság… Mi is a népek közötti rokonság ? – Lehet vérrokonság, lehet nyelvrokonság, de szélesebb kulturális értelmezésben lehet akár hagyományrokonság, sőt érintkezés révén akár népi atyafiság is…
Vérrokonaink a világban igen ritkák, nyelvrokonaink pedig a hungrofinnek és még sokan mások…
A lengyelek – bár szláv nép, mégis – „testvérkék”-ként („bratánki” gyanánt) emlegetnek bennünket, magyarokat. Hun és magyar pedig néphagyományainkban Hunor és Magyar iker(test)vérsége révén igen régről rokonok.
A hunzák pedig a hunok maradváinak tartják magukat, csakúgy, miként a mi székely atyafiaink is…

A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és örökifjúságukról, másképp szólva rendkívül hosszú életükről híresek. Fene rákot nem ismertek a paki megszállásig…

A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km²) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni-orosz-kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét ezer méter.

Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. Ha a hunza függetlenség helyre nem áll, úgy a paki atomhatalom autópályát épít rajtuk át Kínába, így a világ egyik legtisztább völgyéből sikerül majd a legmocskosabbat „kifejleszteni”…

A hunzák teljesen egyedülálló, rokontalan nyelve, a burusaszki nyelv jószerivel máig kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi törpe-tanszéke sincsen a hunok, vagy a máig élő hunzák hagyatékának föltárására, kutatására, meg oktatására …

A hunzák bár elzártan élnek, műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.
Míg a műveletlen pakik többsége írástudatlan (analfabéta), addig a hunzák csaknem 100 százaléka írástudó. De mi láttunk már ilyet a Kárpát-medencében…

Hunniában és Hunziában…
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül „hun”-„za”, vagyis „a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) „húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így „Húntsz-za” ’a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok/íjászok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki nyelven: ہنزہ .

Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, b(u)rusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, de khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…

A pakik által megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű vagyis a világ eggyik legnagyobb nyelvi gazdagságú térségének – nyelvterképe:

Ehhez a nyelvsűrűséghez – azaz nyelvszínességhez – ma csak a Kaukázus hasonlítható… Pazar !!!

A b(u)rusók ma túlnyomórészt iszmá’íli muzulmánok eltérően a megszálló paki tömb hanafí szunni (iszlám) vallásától. Ez az – innen nézve – apró különbség eggyáltalán nem mellékes körülmény egy olyan világban, ahol ma is őrjöngő ördögi mészárlás folyik a szunni fasiszlám „állam” felől a kisebbségi sí’ák no meg persze a keresztények ellen…

Egyes föltételezések szerint a hunzák a fehér hunok, Attila népéből kivált népcsoport leszármazottai, akik ekként az ősmagyarokkal, így velünk is rokonságban állnak. Az alábbi terképen a fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. (Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.)

Az elfeledett – oktatásunkból is kirekesztett – Fehér Hun Birodalom kellős közepén élnek ma a hunzák.
Bár saját szájhagyományaik szerint már Megalexandrosz (Nagy Sándor) korában is ott éltek… Nem több, mint 2500 éve…

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!