2026-08-31 - A grófi szérűn – Mai magyar szérűn

A grófi szérűn – Mai magyar szérűn

A nyár utolsó napján, őszbe fordulón érdemes egy kicsit elmerengeni régi idők tanulságairól meg a mai idők következményeiről…
a párhuzamokról… az Élet értékéről…

Ady ma is túlértékelt, túlméltatott és túlbeszélt alakja iskoláinknak. Gyógyító Bársonyokat és Igaz Magyar Dsidákat szorít ki szép irodalmunkból
a máig balrahordó, magyarűző közoktatás hamis, vörös mezein…

Vérgőzös és vérbajos vérnyomorában mindössze negyveneggy évig húzott élete azonban mégis hagy örökül tanulságot Igazszívű Magyaroknak is…

A Magyar Kommunista Párt 1947-es hírhedett csalásos választásának és győzelmének évfordulóján…

Az internáci háttérhatalom ma egy új jobbágyság, egy új zsellérség kialakításán fáradozik gőzerővel…
Új uraink, akik a vadkapitalizmus sötét szellemét idézik meg, már láthatatlanok…
(Természetesen nem „demokratikusan” választott kormányokról beszélek.)
A Régi Urak legalább láthatóak voltak és (többnyire) magyarok !!!

Ezek az újak meg Ady démonainak honvesztő leszármazottai…
Elég csak a „grófi” szót „multi”-ra cserélni és máris a mában vagyunk…
egy sokkal rémisztőbb elnyomás mindennapi áldozataiként…

A GRÓFI SZÉRŰN

Nyár-éjszakán a grófi szérűn
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

 Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

 Koldús, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket:
» Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar. «

 S mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérűn ott zokog
Egy egész koldús-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.

Ady Endre, 1906-1907

Ady rossz álmú zsellérei ma egy új formában, még szánalmasabb formában újra támadnak… azazhogy már nem is támadnak…
A mai magyarságnak egyre kevesebb a gyökere… kilúgozott szellemmel, búbajos multikultiban él, teljes lelki kizsákmányolásban…
Hamarosan visszasírhatjuk a Korgó gyomrú magyar parasztot, akinek még fájt az égő élet, mert még volt műveltsége…
népi míves magyar műveltsége…

Ady : A grófi szérün

Első megjelenése : Népszava 1907 március 27. XXXV. évf. 74. sz. 1. – Ady Endre. 

Keletkezéstörténet
Ady a feudális latifundiumok ellen már nagyváradi újságíró korában fölemelte a szavát: „Nyíltan megszólal a feudális önzés, – írja 1901-ben a Nagyváradi Napló-ban – mikor Károlyi Sándor, ez az új kártevő azt mondja: akit a föld nem tud eltartani, vándoroljon ki.” (AEÖPM II. 314.) A nagybirtokkal szembeni ellenérzést már diákkorából hozza magával. Nagykároly, ahol a piaristáknál a gimnázium négy alsó osztályát végezte, a Károlyi grófok birtoka volt. „[…] a Károlyi-család egyik ágának székhelyén végző Ady mágnás-gyűlölete – írja Bustya Endre – serdülő-, sőt gyermekkori benyomásaira vezethető vissza, hiszen közvetlen-közelről volt alkalma tudomást szerezni Magyarország egyik leghírhedtebb arisztokrata dinasztiájának tétlen, fényűző életmódjáról s káros közéleti szerepléséről.” (AEön 1328.) Hetey Zoltán, Ady nagykárolyi diáktársa is megállapítja, aki egyébként rokonszenvvel ír a Károlyi grófokról, hogy: „Nagykároly városát fejlődésében jelentős mérvben akadályozta az, hogy a várost északi, nyugati és déli oldalán a gróf Károlyi-uradalom vasgyűrűként vette körül.” (Hetey Zoltán: Ady Bandi – Ady Endre. Bp., 1942. 12.) Ady ellenszenvét a Károlyi grófokkal szemben az is táplálta, hogy a Rákóczi-szabadságharcot – a függetlenségi hagyományt vallók szerint – „eláruló” Károlyi Sándor leszármazottjai voltak, akit Ady több írásában „Kártevő Sándor”-nak nevezett.

A vissza-visszatérő asztag szó értelmezéséhez :

Az asztag a tartósan összerakott, szabadban tárolt, cséplésre vagy nyomtatásra váró gabona (főleg búza) asz(al)ótömbje. A szovjet terror fél évszázadán át eluralkodó pánszlavizmusának jegyében még a Magyar Néprajzi Lexikon asztag címszánál is „a magyar nyelvben szláv eredetű”-nek minősíti. A szláv-fasizmus eme képtelen hazug propagandáját jól minősíti, ha megemlítjük, hogy a levágott gabona aszalására építik az asztagot. A magyar nyelvben pedig az „asz-” tő legmélyebb rétegeinkből is nyomonkövethető ! Az asztag azaz asz(ó )tag minden kétséget kizáróan magyar szavunk. Ha szláv átvételei gyakran előfordulnak is, ez semmi mást csak többezeréves műveltségi és nyelvi fölényünket jelentheti, a szlávok (szolganépek) magyar-másolását bizonyíthatja…

Rippl-Rónai József : Három sudár jegenye és két asztag (még nyárvégi meg őszeleji fényben) – Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár

Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén, ahol nincsenek tároló építmények, a gabonát szérűn vagy a szérűskertben, rakodón (vagy egyeben) asztagba rakják. Másutt a csépeletlen gabona csak akkor kerül asztagba – a Székelyföldön asztaglábra –, ha a termés nem fért be rendes helyére a csűrbe vagy pajtába. Az asztagrakás célja az, hogy a néhány hét, esetleg hónap múlva bekövetkező cséplésig vagy nyomtatásig a szálas gabonát a romlástól megóvja. Juhász Gyula 3 évvel későbbi Őszi altató költeményében az ázás mindenesetre nem tesz jót az asztagnak. A bánatos és barna asztagok / Az őszi csönd ölén kallódva áznak.

Asztag-házikók (Debrecen, 1931) – Magyar Néprajzi Lexikon

Az asztag többnyire ludálydad (ellipszis) vagy téglalap, Erdélyben kerek alapú, koporsó, tojás vagy körte alakú. Keresztmetszete a lábánál és a tetejénél keskenyebb, mint a derekánál. Az asztag helyét a szérűhöz hasonlóan előkészítik, legtöbbször kaparékszalmát, néhol dorongokból ászokot tesznek alája, hogy a levegő jobban járja. Az asztagrakást egyszerre 2–4 ember végzi. A szekerekről nyárssal vagy rendszerint kétágú favillával adogatják az asztagrakók a kévéket vagy a gabonacsomókat. Ha nagyon magasra emelik az asztagot, két gerendát dugnak az oldalába és arra deszkát fektetnek. Az így keletkezett lépcsőről (álló vagy asztal) vagy létráról adogatják följebb a kévéket. A külső kévéket az asztag falába tővel kifelé rakják (Nyugat-Dunántúlon rövid nyársakkal tűzik össze), a belsőket pedig úgy, hogy téglafal módjára fogják egymást. Az asztag befedése (hajazás, tetejezés) háztető vagy csúcsos formára illesztett, kalászukkal lefelé mutató kévékkel történik. A ház-szerű asztagok pedig házsorok gyanánt egymás mellett sűrűn sorakoznak. Erre vonatkozik Ady Endre Grófi szérűn versében az „asztag-város” utalása is…

Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

Ha az asztag sokáig csépeletlenül áll, és esős idő várható, tetejét szalmával vagy silány szénával fedik be.
Az asztagokat – különösen a szérűskertekben és az uradalmi szérűkön, ahol tucatjával álltak – rájuk kötött madárijesztőkkel,
kereplőkkel őrizték a kártevőktől.

A grófi szérűn – Mai magyar szérűn < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!