www.ujszeged.hu
2026. Áldás hava (Július) 18.-a - Lantos, Szemőke, Szömér, Arnó, Arnold, Arnót, Frederik, Frigyes, Hédi, Hedvig, Kamill, Kamilla, Kamilló, Zomilla neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-02-28 - Somlay Artúr szülinapján

Somlay Artúr szülinapján

JÉGBONTÓ (FEBRUÁR) HAVA 28.-ÁN

1883-ban e napon született Budapesten Schneider Artúr; a későbbi Somlay Artúr, kétszeres Kossuth-díjas magyar színész és színésztanár.

Somlay Artúr 1942-ben, Szegeden

Édesapja Schneider Artúr a monarchia katonatisztje, öt gyermeket atyja.
A későbbi színészfejedelem többször szökött el hazulról, hogy társulatokban fölléphessen.
Apja egy ideig járt utána, de aztán belenyugodott abba, hogy fiából „komédiás” lesz.

 Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra.
Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott, majd Debrecenben.

1912-től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott, és föllépett a rádióban és színpadon is. Regény- és drámaírással is próbálkozott.

1931-ben magyarországi és megszállt erdélyi városokban lépett föl alkalmi társulatával…

A magyar filmesélet örökítette meg alakját… ím, mint a Budai cukrászdában…

1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.

A negyvenes évek végén Somlay több nehéz helyzetbe került színésztársa mellett bátran kiállt.

Ezért a kor kommunista kultúr-terrorgépe, az antimagyar zsidó, Révai József (született: Lederer József ) üldözőbe vette…

Révai, a magyar kultúra kommunista tömeggyilkosa…
Ezeknek az unokái sikkasztják ma szét Magyarországot neverejtő háttér hatalmasokként…

Egyszer aztán ebből is elég lett…
Somlay Artúr hazament Nagyboldogasszony út 71. szám alatti lakására,
majd állítólag fogott egy üveg konyakot és egy doboz altatót, s az éj folyamán mind a kettőt elfogyasztotta…
1951 november 10.-én hajnali 3 órakor így érte a halál, amelyet szívbénulás,
koszorúérgörcs gyanánt rögzített a komcsi terror halottkéme…

Somlay Artúrtól a Szózattal búcsúzunk…

Ajánlott még Hozzá e költemény :

GYALU – SOMLAY ARTHURNAK

Pozsony és Kassa dómjának harangja
Zeng fönséges hangodban, Somlay,
És benne sírnak ujjongva, zokogva
Tűnt századok magasztos álmai.

És benne búg a vajúdó jövendő,
Hogy lesz még egyszer ünneped, magyar
És benne orgonál sok ősi erdő,
Tavasz nyög benne s zokogó avar.

A szép hazugság deszkáin ha látlak,
A szent igazság hite szól felém
És bátor tett lesz a bús költemény.

Ó szent a játék és áldott a látszat,
De több, nagyobb a te művészeted,
Ki ember s férfi vagy minden felett !

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

Somlay szülinapján ajánlott filmje a Budai cukrászda…

Somlay Artúr szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Ehető virágok

Manipulált mértéktelenség

10 nap az Iszlám Államban

A leves hazudik

Az Adriától Amerikáig

Kecske ételek

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Bogár László : Örvényben

Tápai Antal : Életutam

Péter László: Szegedi tudósítások

Balázs Imre: Béketelep története

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Gyökerek és fények

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború