2024. Mag hava (Október) 06.-a - Brúnó, Renáta neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Aradi Vértanúk (1849.) (1849)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Nyílt levél a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi - Vízügyi Miniszterének

2006-10-06

Nyílt levél a Magyar Köztársaság
Környezetvédelmi - Vízügyi
Miniszterének



Tisztelt Persányi Miklós
Miniszter Úr!

Köszönettel fogadjuk következetes kiállását a térségünket és Városunkat fenyegető, valamint Európához méltatlan verespataki ciános rablóbányászat ellenében. Ez a föllépése is azt bizonyítja, hogy Ön jelen kormányunk leghitelesebb minisztere.

A civileket és szakértőket semmibe vevő romániai terv:
Európa legnagyobb felszíni bányájának kialakítása. 200 m magas gát kőtörmelékből, mögötte 800 hektáros ciántó, benne két elsüllyesztett falu.
A meddőhányónak tervezett holdbéli táj átmérője közel 30 km.
Ezt a Maros-mente és a Tisza vidékének népe gondatlan veszélyeztetésnek, így elfogadhatatlannak tartja.

Az új helyzetet teremtő 2004-es EU-csatlakozásunk nyomán először Makrai László képviselőtársammal, a Fidesz Zöld tagozatának megyei elnökével, majd két hétre rá Lezsák Sándor és Balogh László országgyűlési képviselőinkkel látogattuk meg a helyszínt, a céget és a helyi civileket. Amikor június első hetében Szegedre látogatott, Persányi Miklós urat, környezetvédelmi miniszterünket tájékoztatásunk végén négypárti együttműködésre kértem föl, melyre Ön akkor készséggel hajlandónak mutatkozott.
Egy hétre rá, 2004 június 11.-én Verespatakon Persányi Miklós miniszter úr bejelentette, hogy az ottani bányaberuházást nem támogatja.

Az Ön állásfoglalása ezügyben valóban érdekeinket képviselő és következetes.

Elfogadhatatlannak tartjuk azonban, hogy „vétó jog” híján a dél-kelet-magyarországi régió továbbra is folyamatos veszélyeztetettségben éljen. Ennek véget kell vetni, akár Románia EU-csatlakozásának megtagadása, vagy fölülvizsgálata árán is.

A szegediek javarésze a Tisza partján nőtt föl, szőke folyónkban naponta úszva, fürödve. Ma gyermekeinket a nehézfémterhelés és a folyamatos veszélyeztetettség miatt felelősséggel már a parti fövenyre sem ereszthetjük.
Erélyesebb föllépésre kérem ezúton a nemzetközi színtereken is, hogy a Tisza újra életünk része lehessen, mint itt lakozó elődeinknek ezredéven át.

A szegedi polgárok nevében,
Tisztelettel:


Dr Szabó László
A Szögedi Védegylet elnöke
Újszeged és a Maros-torok
képviselője

2006. Mag hava (október) 6.-án, Szeged városában

A témához kapcsolódó írás:
Verespatak , szerző Dr Szabó László (2006 augusztus)

 

Péter László: Néprajz, népműveltség

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Magyar példa beszédek és jeles mondások

10 nap az Iszlám Államban

Az Adriától Amerikáig

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Harmatszedés égi mezőkön

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Globális uralmi rend

A hű folyó

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Péter László: József Attila Szegeden

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Az élő Árpádok

Helyünk és sorsunk Európában

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Lengyel András: A „másik” Móra

Gulyás László : Edvard Bened

Tápai Antal : Életutam