2024. Ígéret hava (Május) 05.-e - Györgyi, Irén neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2018-03-15 - Petőfi Sándor Nemzeti dala ma

Petőfi Sándor Nemzeti dala ma

Nemzeti dal - Illyés Gyula szerint - magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt.

Hajdan ez egy olyan versünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett...
Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára egy vers megtanulása is természetes is volt. Komolyabb iskolákban meg napi egy vers volt a norma.

Ma már a gyermekeink tankönyveiben a Nemzeti dalnak is csak részlete található...

A pitty-putty, zsibbasztó kütyük korában a "túlterhelt" gyerekeknek már "megterhelő" lenne  e vers tanulása, tudása is?

Petőfi szavalja a Nemzeti dalt - Zichy Mihály képén.

Petőfi e versét két nappal a forradalom kitörése előtt írta, mely Szikra hatására esett Talpra...
A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására alakult...
Amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort - Rajta magyar, ... ! - azt mondotta Petőfinek, hogy:
„Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!".
Petőfi megfogadta a jó tanácsot...

A teljes írás és a szavalat megnyitásához kattintson a fönti szövegre, képre, vagy ide:

Petőfi Sándor Nemzeti dala ma

//////////////////////

Juhász Gyula evangéliuma - Torontál Kiadó 2017 -

//////////////////////





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Lengyel András: A „másik” Móra

Halételek

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Gyökerek és fények

Bogár László : Bokros újratöltve

Péter László: A város cselédje

Balázs Imre: Béketelep története

Helyünk és sorsunk Európában

Aranyszarvas földjén

Tömörkény István: Hétről hétre

Globalizációs végjáték

Cukor Blues

Bioételek gabonából

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Tóth Béla: In prigione

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira