2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-12-02 - Festetics Imre születése napján

Festetics Imre születése napján

ÁLOM (DECEMBER) HAVA 2.-ÁN…

1764-ben e napon született Gróf Festetich / Festetics Imre magyar főúr, a genetikus († 1847)
A Első Genetikus !

Részt vett az utolsó török elleni harcokban is, 1790-ben Bukarestnél meg is sebesült a Haza fölszabadításában. Talán nem kellett volna
oly messzire mennie ! Nem csak a sebesülés (el)kerülése végett… de oláh szomszédaink se hálálták meg e fölszabadítást…

Festetics Imre 1819-ben Berénben – németkedőn Brünnben, morválkodón meg Brnoban – tette közzé közleményét a természet genetikai törvényszerűségeiről.

Ő mondta ki a ma méltatlanul Mendel 2. törvényeként ismert szabályt; így az illően és magyarul méltán csakis „Festetich-törvény
vagy (némi belső alliterációval) „Festetich-főtörvény” néven említendő.

E születésnapi alkalomból ajánlom még frissiben ez írásom:

Gen vagy gén ?!

Genetika magyarul Örüktan

Ükünk örükös örökén…
A legelső „Genetikus”, a magyar Festetich İmre
 emlékének

Az örükanyag a gen, a tudománya meg a genetika, magyarul örüktan.

Sajnálom, hogy a „gén”-ekbe vetett hitüket (még mélyebben) meg kell ıngassam, de már a helyesīrásával meg a kiejtésével is komoly kételyek merülnek föl:

A „gén” szó először „gen” alakban a dán növenyész és élettanász Wilhelm Ludvig Johannsen, a Koppenhágai Egyetemen az agrártudományok professzorának egy német nyelvű īrásában (Elemente der exakten Erblichkeitslehre) jelent meg 1909-ben. A „gen” (és innen az angol „gene” is) a ‘nemzedék’ vagy ‘leszármazott’ értelmű óhellén γενεά [ejt: genea] szóból származott. Ebből is eggyértelmű, hogy a „gen” – önmagukat műveltnek tartó népek és személyek számára – semmiképp nem „é”-vel, hanem (a hellén ε nyomán) tisztán és bızonyosan „e”-vel ejtendő… Ennél még régibb azonban az ősök tulajdonságainak átöröklését kutató tudomány… Egy évszázaddal előbb alkotta azt egy magyar nemes ! Valószínűsíthető, hogy – ha közvetve is, de – a dánra is Ő hatott… Nagyon valószínű, hogy a „gen” is a „genetika” szóból származott, (de legalábbis) a tudomány nevéből magvadzott.

Ha már görögösködőn beszélünk, hát ejtsük is tisztességgel, helyesen hellénül ! Az örükanyag a gen, a tudománya meg a genetika. Ha meg magyarnak valljuk magunkat, mondjuk hát tisztességgel, tősgyökösen magyarul ! Örökléstan, azazhogy örükléstan vagy ősiesebben (archaikusabban) örüktan ! A genetika szót pedig először Festetich [ejt: Festetics] İmre használta: az 1819-ben megjelent német nyelvű közleményében a „Die genetischen Gesetze der Natur” azaz A természet teremtő törvényei īrásában a tulajdonságok átöröklésének kutatására meg tudományára a genetika fogalmat használta.
E fenti címfordītásnak megfelelően persze az örük-tudomány magyar (váltó)nevéül kīnálkozik a teremtan vagy teremtetan is…

De lássuk csak, hogyan bukkant föl a genetika tárgyából csökött-csonkult gen, a mai alakjára torzult/torzadt (mutálódott) gén szavunk !

Festetics Imre születése napján < Nyisson ide !

Aki pedig a költészet oltárán áldozna ma este, annak ajánlom :

Kosztolányi Dezső – Téli alkonyát :

Kosztolányi Dezső

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: TÉLI ALKONY

Aranylanak a halvány ablakok…
        Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,
           fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,
                               a hósík messze selymesen ragyog.

Aki meg inkább a festészetért rajong, annak... ím :

A pettyegetészet – Seurat szülinapján

Az alig emlegetett Eiffel Torony (1889) képe pedig már tobzódik pettyegetészetében …
(California Palace of the Legion of Honor, San Francisco





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Magyarország, a vonakodó csatlós

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Péter László: Szegedi számadás

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Lengyel András: A „másik” Móra

Mé piros a gólya csőre?

Péter László: A város cselédje

Péter László: Szegedi tudósítások

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Juhételek

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Aranyszarvas földjén

Kilófaló lakomák

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Dankó Pista

Balázs Imre: Béketelep története

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

A hű folyó

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák