2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-12-25 - MAGYAR KARÁCSONY LEGENDÁJA

MAGYAR KARÁCSONY LEGENDÁJA

Magyar karácsony legendája– Először Trianon Karácsonyán jelent meg, a Szeged lap 1920 december 25.-ei számában,
ezután három évvel közölte a megcsonkított szomszédos vármegyeszékhelyen a Makói Reggeli Újság 1923 december 25.-ei száma is.
E vers hangvételét, így utóbb a sorsát is a trianoni tragédia határozta meg. Rendíthetetlen hitű hazafıasságáért – elrabolt magyar városaink
fölemlegetéséért – csaknem egy fél évszázadon át minden „Juhász Gyula összes versei” kötetből is kirekesztettek.

Magyar karácsony legendája

Mikor a szenteste kapuját kitárja,
Indul a ködben a betlehemi árva,

Akit kitagadtak, akit megtagadtak,
Mikor földünkre a poklok leszakadtak.

Megindul a ködben, elindul az estben,
Mellette az angyal aranyszárnya lebben.
Száll, suhan a gyermek, gyémánt csillagokra,
Gyémánt csillagokról földi, bús ormokra.

Odaszáll először, hol az éj sötétebb,
Feketébb a gond, és hol a nyomor mélyebb,
Hol a tájnak minden kincsét elorozták,
Gyászos ormaidra, szegény Magyarország !

És megáll a Tátrán, melynek örökzöldje
Valaha elindult boldogan a völgybe,
Ment, mendegélt vígan az erdő, fenyves,
Karácsonyi dísznek magyar gyerekekhez.

Áll a Gyermek ott fönn, nagyon fáj a lelke,
Visszagondol régi, szelíd Betlehemre,
Betlehem után a komor Golgotára,
Nagypéntek után, a víg föltámadásra…

S a legszebb fenyőt, mely örökzölden ott áll,
Kezébe ragadja, s gyémánt csillagoknál
Gyújtja gyertyáit meg, mint valaha régen
Csodaszarvas arany lángját a regében.

És a szent, örök fát emelve magasra,
Pozsony, Kassa, Várad fölött lobogtatja,
Kolozsvár, Arad és Szabadka világol
Betlehemi fényben a karácsonyfától.

Vándorok a földön, pásztorok e tájon,
Ámulnak az égi csodaragyogáson,
Virrasztók, vigyázók ajkán zeng az ének:
Dicsőség magyarok örök İstenének !

Angyalok, mártírok, hitvallók felelnek:
Békesség e földön magyar embereknek !

Juhász Gyula

Bozó Gyula, szögedi rajzoló köszönti Karácsonykor tépett népünket
az Erdélyt puttonyában hazahozó angyalkával…

A MEK-ben, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ban máig sincsen benne. A kommunizmus, majd a szocializmus honvesztő évtizedei alatt hazaáruló vörös vezéreinknek fontosabb volt elveszett városaink – Pozsony, Kassa, Várad, Kolozsvár, Arad és Szabadka – feledése (sőt, fel sem emlegetése!), a szomszédos soviniszta tolvajnépek meg nem sértése, mint megtizedelt, majd meggyötört, Nemzeti Holokausztunkban kisemmizett saját magyar véreink elemi védelme.

Ezt a szép legendát minden magyar gyermek büszkén szavalja Magyar Karácsonykor…
Tegyünk hát érte, hogy így legyen !!! (Ehhez persze szüleiknek is tudni érdemes…)

Juhász Gyula evangéliuma kép

MAGYAR KARÁCSONY LEGENDÁJA < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Helyünk és sorsunk Európában

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Bioételek gabonából

Tóth Béla: In prigione

George Soros - könyvhirdetés

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Harmatszedés égi mezőkön

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Péter László: Kálmány Lajos

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Manipulált mértéktelenség

Az élő Árpádok

Ehető virágok

Bogár László - A rendszerváltás bukása