2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-03-30 - Párizsi Béke – a Krími Háború vége

Párizsi Béke – a Krími Háború vége

KIKELET (MÁRCIUS) HAVA 30.-ÁN

1856-ban e napon írták alá a Párizsi Békeszerződést, amely lezárta a Krími Háborút.

Edouard Louis Dubufe - a Párizsi Béketárgyalások 1856-ban (Le congrès de Paris, 25 février au 30 mars)

Igen sokan hablatyolnak manapság a Krímről… olyanok is, akiknek fogalmuk sincsen… én bizony jártam ott…

Kezdjük hát a történelmi ismeretek fölfrissítésével !

A szıttya Kimméria, – Konán (angolkodón Conan) a barbár szülőhazája – a hellén-görög Taurida (Ταυρίδα), a tatár Kırım (hátul-kával Qırım), innen utóbb oroszkodón Krím (Крым), kisoroszkodón (ukránkodón) meg Krim (Крим) bizony vita kérdése lehet szıttyák (magyarok), görögök és tatárok között… Legutóbb 2014-ben ismét a nagyoroszok vitatták el a nagymúltú tengeri félszigetet az Etelköz (őshazánk) tövén a kisoroszoktól…

Az Orosz Birodalom az 1848-as európai forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt, hadereje, az Orosz Cári Hadsereg (Ру́сская импера́торская а́рмия – Russzkaja imperatorszkaja armija) az akkori világ messze legnagyobb létszámú szárazföldi hadseregének számított. Ausztriát lekötötte, hogy megakadályozza a német egység létrejöttét. A cár elérkezettnek látta az időt az oroszok régi álmának megvalósítására, a fekete-tengeri szorosok megszerzésére. A francia Második Császárság és a Brit Birodalom viszont megengedhetetlennek tartotta
Boszporusz és a Dardanellák orosz befolyás alá kerülését.
A keleti kérdés kiéleződése 1853-ban így a krími háború kirobbanásához vezetett.

A Kirimi Háború németül Krimkrieg auch Orientkrieg; oroszul Восточная война vagy Крымская война 

Az összecsapások orosz-török ütközetekkel kezdődtek…

A Szinopéi Tengeri Csata (az örmény Hovhannes Ajvazjan festményén) a Fekete-tengeren

Majd a harcok nemzetközivé szélesedtek…

A Görög Légió az oroszok oldalán harcolt Szevasztopolért, görögül Szebasztian Városáért…
Szó szerint szebasztoi (σεβαστοί) a 'tiszteletreméltóak' vagy Szebasztianosz (Σεβαστιανός) városa (πόλις)

Több, mint két éven át dúlt a háború a legkülönbözőbb hadszíntereken, egész Európa-szerte a nagyhatalmak között… már-már világháborúvá szélesedve…

De 1855 február 18.-án (március 2.-án) I. Miklós cár elhunyt… az oroszok lendületet vesztettek…

Párizsi Béke – a Krími Háború vége < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Gyökerek és fények

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Tóth Béla: In prigione

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Kilófaló lakomák

10 nap az Iszlám Államban

Péter László: 14 írás József Attiláról

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Mr. Trianon

Globalizációs végjáték

Az Adriától Amerikáig

George Soros - könyvhirdetés

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Bogár László - Hálózatok világuralma

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

A magyar szürkemarha