2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Árkád

Mit is jelent az, hogy "árkád"?

Árkád (lat. arcus) ív, ívezet, ívsor, ívtornác. Szoros értelemben véve egy pilléreken v. oszlopokon nyugvó ív, mely lehet nyilt v. vak (arcade aveugle). Tágabb értelemben több ív egymásutánját egy egész ívsort értünk A. elnevezés alatt, sőt értjük alatta azt az egész folyosót v. tornácot is, melyet a nyilt Á.-ok a homlokzat v. udvar falával együtt képeznek. Már a klasszikus építészet alkalmazta az Á.-okat p. az amfiteátrumok homlokzatain. A középkori építészet, a mellett, hogy gyakran egész utcát Á.-okkal szegélyezett (p. Bern), azokat kisebb nagyobb architektonikus díszítménynek is fölhasználja. Az olasz renaissance kedvteléssel alkalmazza az Á: kat különösen a paloták udvaraiban, sokszor több sorban is egymás fölött, p. a kancellária-palotában Rómában, a genovai, a firenzei palotákban stb. Ábránk az urbinói palota udvarának Á.-jait mutatja be. Elegáns, könnyü és pompás polikrómdíszítéssel ellátott Á.-kat építettek az arabok (Alhambra). (Pallas nagylexikona)


Alhambra árkádok


Urbino Medici - Riccardi Palace

 

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Az Adriától Amerikáig

Cukor Blues

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Dankó Pista

Mangalica

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Péter László: Radnóti Miklós

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Szárnyas ételek

Ehető virágok

A magyar szürkemarha

Bogár László - Hálózatok világuralma

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről