2026. Föld hava (Szeptember) 20.-a - Friderika neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Árkád

Mit is jelent az, hogy "árkád"?

Árkád (lat. arcus) ív, ívezet, ívsor, ívtornác. Szoros értelemben véve egy pilléreken v. oszlopokon nyugvó ív, mely lehet nyilt v. vak (arcade aveugle). Tágabb értelemben több ív egymásutánját egy egész ívsort értünk A. elnevezés alatt, sőt értjük alatta azt az egész folyosót v. tornácot is, melyet a nyilt Á.-ok a homlokzat v. udvar falával együtt képeznek. Már a klasszikus építészet alkalmazta az Á.-okat p. az amfiteátrumok homlokzatain. A középkori építészet, a mellett, hogy gyakran egész utcát Á.-okkal szegélyezett (p. Bern), azokat kisebb nagyobb architektonikus díszítménynek is fölhasználja. Az olasz renaissance kedvteléssel alkalmazza az Á: kat különösen a paloták udvaraiban, sokszor több sorban is egymás fölött, p. a kancellária-palotában Rómában, a genovai, a firenzei palotákban stb. Ábránk az urbinói palota udvarának Á.-jait mutatja be. Elegáns, könnyü és pompás polikrómdíszítéssel ellátott Á.-kat építettek az arabok (Alhambra). (Pallas nagylexikona)


Alhambra árkádok


Urbino Medici - Riccardi Palace

 

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Tápai Antal : Életutam

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Írások a Nagyárvízról

Balázs Imre: Béketelep története

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Péter László: Szegedi számadás

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Tóth Béla: In prigione

Kilófaló finomságok

Tóth Béla

Mária román királynő párizsi követsége

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán