2026. Kenyér hava (Augusztus) 02.-a - Lehel neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-07-17 - Éósz-szín-máz – Wartha Vince szülinapján

Éósz-szín-máz – Wartha Vince szülinapján

ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 17.-ÉN…

1844-ben e napon született Fiumében Wartha Vince vegyész, borász, műegyetemi tanár, a Budai Műegyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Számos területen alkotott maradandót. Ipari- és ivóvízelemzéssel is foglalkozott; vízvizsgálati módszere ma is használatos. A hazai szeneket elemezte, elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat.
Nagy érdemeket szerzett a borászati vegytan népszerűsítésében. A mikor a phylloxera hazánk hagyományos szöllőtermelő vidékein pusztított, Ő kimutatta, hogy a homokos talaj kiválóan alkalmas lehet szőlőtermelésre és a gyökértetű-mentességre.

Wartha Vince legjelentősebb fölfedezése az Éósz-szín-máz, pongyolán csak eozinmáz…

Az Éósz-szín-mázas művészetet a Zsolnay Vilmos gyára vitte mesterfokra.

Zsolnay Éósz-szín-mázas süni

Pécsett ma egész Zsolnay-negyed áll az ilyes csodákból…

A Éósz-szín-mázas Zsolnay-kút Pécsett

Az éószin bugrigörögül csak eozin magyarosan Éósz-szín az aranytól a rózsabogár-zöldjéig színjátszó, fényesen csillogó vagy éppen matt kerámiamáz. Az éószin Éószról, a hajnal istennőjéről kapta a nevét.

Eozinmáz Apáti Abt Sándor vázáján (Zsolnay Múzeum, Pécs)

Hajnalistennő a homéroszi görögben Éósz (Ἠώς), az attikai (athéni) görögben Heósz (Ἕως), az aioli görögben Auósz (Αὔως), 
a dórban meg Áósz (Ἀώς).

Éósz-szín-máz – Wartha Vince szülinapján < Nyisson ide !

De költészetből is csöppen mára is...

Ki viszi át a szerelmet? – Nagy László Születése Napján < Nyisson ide !

 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Balázs Imre: Béketelep története

Tóth Béla

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Varga András: A régi Szeged

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Péter László: József Attila Szegeden

Globalizációs végjáték

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Szeged (magyar)

Gyökerek és fények

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre