2026. Enyészet hava (November) 02.-a - Bató, Achilles neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-01-20 - Madách szülinapján

Madách szülinapján

Förgeteg (január) hava 20.-án…

E napon – 1823. január 20.-án – született Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre Alsósztregován, majd ott is húnyt el 41 esztendő múlva…
Alsósztregován (1864 október 5.-én). Író-költőnk, az ügyvéd, a politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
a magyar irodalom és különösen a dráma óriása volt.

Madách Imre – Morelli Gusztáv fametszete

Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását.
Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte.
Tevékenyen részt vett a nemzetőrség felállításában, bár egészségi állapota miatt katonai szolgálatot nem tudott vállalni.
A szabadságharc leverése után, 1852-ben egy évre börtönbe zárták Kossuth Lajos titkárának rejtegetéséért.
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (1823-1864) Alsósztregován született és ott is halt meg… mindössze 41 évesen…


Török Pál (legtovább élt) ludovikás tüzértisztünk mesélte, hogy az életét is Madách-nak és az Az ember tragédiájának köszönheti,
mert a (szovjet) hadifogoly táborban egy orosz női őre azt mondotta, ez a legszebb mű, amit valaha olvasott…
így a szokottnál többet Neki enni is adott… Az ifjú orosz asszony pedig az orosz hadifogságban magyarul idézett 
Az ember tragédiájából… Ma már e kultúrfölényt elképzelni is mámorító…

Madách szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Juhételek

Tóth Béla

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Péter László: Radnóti Miklós

Mé piros a gólya csőre?

Bioételek gabonából

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Bogár László : Bokros újratöltve

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Péter László: Szegedi számadás