2026. Kenyér hava (Augusztus) 03.-a - Hermina, Lídia, Kamélia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2022-07-04 - A Háttíni Csata napján

A Háttíni Csata napján

ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 4.-ÉN E NAPON… 835 ESZTENDEJE…

1187-BEN ZAJLOTT A HATTÍNI CSATA, A KERESZTES HÁBORÚK EGYIK FORDULÓPONTJA,
AMELY A GUIDÓ (GUY DE LUSIGNAN) JERUZSÁLEMI KIRÁLY VEZETTE KERESZTÉNY
ÉS SZALÁH AD-DÍN EGYIPTOMI SZULTÁN VEZETTE MUZULMÁN SEREG KÖZÖTT ZAJLOTT
“HATTÍN SZARVAI”-NÁL, TIBÉRIÁS VÁROSTÓL 10 KM-RE NYUGATRA.

Gustave Doré rajza a Hattíni csatáról

A CSATA A MUZULMÁNOK TELJES GYŐZELMÉVEL ZÁRULT, 
JERUZSÁLEM HADEREJÉNEK NAGY RÉSZE OTT VESZETT AZ ÜTKÖZETBEN,
ÍGY A CSATA LÉNYEGÉBEN EGYENES ÚTON VONTA MAGA UTÁN JERUZSÁLEM ELESTÉT.

1187-ben Mag (október) hava 2.-án Szaláh ad-Dín (صلاح الدين) gyatrábban szólva Szaladin,
Egyiptom és Szíria uralkodója elfoglalta Jeruzsálemet, ezzel “adva okot” a III. keresztes háború megindítására.

A Háttíni Csata napján < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Mr. Trianon

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Tömörkény István: Hétről hétre

Kilófaló finomságok

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Ehető virágok

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Bogár László - Hálózatok világuralma

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

10 nap az Iszlám Államban

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Péter László: A város cselédje