www.ujszeged.hu
2026. Áldás hava (Július) 16.-a - Valter, Irma neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-07-09 - Felhőbe hanyatlott a drégeli rom …

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom …

Trigell – Drégely meg a Palánka …

Áldás (július) hava 9.-én… e napon…

1552-ben e napon vette be Drégely várát a Hazánkat dúló, majd megszálló muzulmán terror, régebbi szóval a „török”. Persze… Ezt ma már Ők sem szeretik. A barátkozás jegyében „Oszmán vad népé”-re mutogatnak… Azok nem a törökök voltak, hanem az Oszmán Birodalom… Legyen !

Drégely vára a 16. század közepén (Newbog)

Az ostromló budai pasa nem hagyott életben eggyetlen embert sem !!!
Minden magyart kiirtott. Kivéve a gyáva árulókat. Talán ezért is ilyen ma az Országunk…

Palánk vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén.
A rommá lőtt Drégely – németkedőn Trigell – várát a török hódítók nem építették újjá,
helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat

Az utolsó küzdők között esett el maga Szondi György várkapitány is, akit bátor magatartásáért díszes pompával temettetett el Hádim Ali budai pasa. Ez az Arany-költeményben ugyan nem szerepel, de Ali becsülte a Törhetetlen Hitű Hőst

A Szondy-szarkofág ma Drégely-Palánkon

Szondi György várkapitány Emlékét őrzi ma a Bűnös Városban a Szondy utca is…

Mozaik a Teréz körút és a Szondi utca sarkán Pesten

Minden településünk, de legalább minden palócvidéki településünkön illene egy Szondy utca !!!
A züllött, szóvitéz, a fölkapaszkodott firkász, a gyáván bőrét mentő Kossuth Lajos meg a még rosszabb percemberkék helyett…

Amire mi „török” néven emlékezünk, az a fasiszlám terror. Ma is megízlelhető 53 országban, ahol keresztényeket irtanak… A törökök ma Attila örökén testvérként keresik régi rokonaikat bennünk.
Legyen hát meg az akaratjok ! Legyen török-magyar között végre HUN a Béke !

Magyar Hőseink emlékét őrzi Arany János rövid balladája, az 1856-ban íródott Szondi két apródja.

İllő e költeményt e napokban gyermekeinknek is megtanítanunk…

Szondi két apródja

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.

Két ifiu térdel, kezökben a lant,
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
Zsibongva hadával a völgyben alant
Ali* győzelem-ünnepet űlet.

„Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért ?
Bülbül-szavu* rózsák két mennyei bokra ?
Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért,*
Odaillőt egy huri* nyakra !”

„Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant
Zászlós kopiával a gyaur* basa sírján :
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant,
És pengeti, pengeti, sírván :”

…S hogy feljöve Márton, az oroszi* pap,
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte :
Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad !
Meg nem marad itt anyaszülte.

„Szép úrfiak ! immár e puszta halom,
E kopja tövén nincs mér’ zengeni többet :
Jertek velem, ott lenn áll nagy vigalom,
Odalenn vár mézizü sörbet. -”

Mondjad neki, Márton, im ezt felelem :
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi,
Jézusa kezében kész a kegyelem :
Egyenest oda fog folyamodni.

„Serbet*, füge, pálma*, sok déli gyümölcs,
Mit csak terem a nagy szultán birodalma,
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs…
Ali győzelem-ünnepe van ma !”

Hadd zúgjon az álgyu ! pogány Ali mond,
És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont :
Töri Drégel sziklai várát.

„Szép úrfiak ! A nap nyugvóra hajolt,
Immár födi vállát bíborszinü kaftán*,
Szél zendül az erdőn, – ott leskel a hold :
Idekinn hideg éj sziszeg aztán !”

A vár piacára ezüstöt, aranyt,
Sok nagybecsü marhát* máglyába kihordat;
Harcos paripái nyihognak alant :
Szügyeikben tőrt keze forgat.

„Aztán – no, hisz úgy volt ! aztán elesett !
Zászlós kopiával hős Ali temette;
Itt nyugszik a halmon, – rövid az eset -;
Zengjétek Alit ma helyette !”

Két dalnoka is volt, két árva fiú;
Öltözteti cifrán bársonyba puhába :
Nem hagyta cselédit – ezért öli bú –
Vele halni meg, ócska ruhába’ !

„S küldött Alihoz… Ali dús, Ali jó;
Lány-arcotok’ a nap meg nem süti nála;
Sátrában alusztok, a széltül is ó :
Fiaim, hozzá köt a hála !”

Hogy vítt ezerekkel ! Hogy vítt egyedűl !
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján :
Jó kardja előtt a had rendre ledűl,
Kelevéze* ragyog vala balján.

„Rusztem* maga volt ő !… s hogy harcola még,
Bár álgyugolyótul megtört ina, térde !
Én láttam e harcot !… Azonban elég :
Ali majd haragunni fog érte.”

Mint hulla a hulla ! veszett a pogány,
Kő módra befolyván a hegy menedékét :
Ő álla halála vérmosta fokán,
Diadallal várta be végét.

„Eh ! Vége mikor lesz ? kifogytok-e már
Dícséretiből az otromba gyaurnak ?
Eb a hite kölykei ! vesszeje vár
És börtöne kész Ali úrnak.”

Apadjon el a szem, mely célba vevé,
Száradjon el a kar, mely őt lefejezte;
Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé,
Ki miatt lőn ily kora veszte !

1856

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom … < Nyisson ide !

Akit pedig inkább a nagyvilág történései érdekelnek, annak ajánlom

Dél-Szudán nyelveit a függetlenségük napján





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: 14 írás József Attiláról

10 nap az Iszlám Államban

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Dankó Pista

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Péter László: Szegedi seregszámla

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Magyarország felszámolása

Vadételek

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Szárnyas ételek

Lengyel András: A „másik” Móra

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Halételek