2026-07-09 - Felhőbe hanyatlott a drégeli rom …

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom …

Trigell – Drégely meg a Palánka …

Áldás (július) hava 9.-én… e napon…

1552-ben e napon vette be Drégely várát a Hazánkat dúló, majd megszálló muzulmán terror, régebbi szóval a „török”. Persze… Ezt ma már Ők sem szeretik. A barátkozás jegyében „Oszmán vad népé”-re mutogatnak… Azok nem a törökök voltak, hanem az Oszmán Birodalom… Legyen !

Az ostromló budai pasa nem hagyott életben eggyetlen embert sem !!!
Minden magyart kiirtott. Kivéve a gyáva árulókat. Talán ezért is ilyen ma az Országunk…

Az utolsó küzdők között esett el maga Szondi György várkapitány is, akit bátor magatartásáért díszes pompával temettetett el Hádim Ali budai pasa. Ez az Arany-költeményben ugyan nem szerepel, de Ali becsülte a Törhetetlen Hitű Hőst…

Szondi György várkapitány Emlékét őrzi ma a Bűnös Városban a Szondy utca is…

Minden településünk, de legalább minden palócvidéki településünkön illene egy Szondy utca !!!
A züllött, szóvitéz, a fölkapaszkodott firkász, a gyáván bőrét mentő Kossuth Lajos meg a még rosszabb percemberkék helyett…

Amire mi „török” néven emlékezünk, az a fasiszlám terror. Ma is megízlelhető 53 országban, ahol keresztényeket irtanak… A törökök ma Attila örökén testvérként keresik régi rokonaikat bennünk.
Legyen hát meg az akaratjok ! Legyen török-magyar között végre HUN a Béke !

Magyar Hőseink emlékét őrzi Arany János rövid balladája, az 1856-ban íródott Szondi két apródja.

İllő e költeményt e napokban gyermekeinknek is megtanítanunk…

Szondi két apródja

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.

Két ifiu térdel, kezökben a lant,
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
Zsibongva hadával a völgyben alant
Ali* győzelem-ünnepet űlet.

„Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért ?
Bülbül-szavu* rózsák két mennyei bokra ?
Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért,*
Odaillőt egy huri* nyakra !”

„Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant
Zászlós kopiával a gyaur* basa sírján :
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant,
És pengeti, pengeti, sírván :”

…S hogy feljöve Márton, az oroszi* pap,
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte :
Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad !
Meg nem marad itt anyaszülte.

„Szép úrfiak ! immár e puszta halom,
E kopja tövén nincs mér’ zengeni többet :
Jertek velem, ott lenn áll nagy vigalom,
Odalenn vár mézizü sörbet. -”

Mondjad neki, Márton, im ezt felelem :
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi,
Jézusa kezében kész a kegyelem :
Egyenest oda fog folyamodni.

„Serbet*, füge, pálma*, sok déli gyümölcs,
Mit csak terem a nagy szultán birodalma,
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs…
Ali győzelem-ünnepe van ma !”

Hadd zúgjon az álgyu ! pogány Ali mond,
És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont :
Töri Drégel sziklai várát.

„Szép úrfiak ! A nap nyugvóra hajolt,
Immár födi vállát bíborszinü kaftán*,
Szél zendül az erdőn, – ott leskel a hold :
Idekinn hideg éj sziszeg aztán !”

A vár piacára ezüstöt, aranyt,
Sok nagybecsü marhát* máglyába kihordat;
Harcos paripái nyihognak alant :
Szügyeikben tőrt keze forgat.

„Aztán – no, hisz úgy volt ! aztán elesett !
Zászlós kopiával hős Ali temette;
Itt nyugszik a halmon, – rövid az eset -;
Zengjétek Alit ma helyette !”

Két dalnoka is volt, két árva fiú;
Öltözteti cifrán bársonyba puhába :
Nem hagyta cselédit – ezért öli bú –
Vele halni meg, ócska ruhába’ !

„S küldött Alihoz… Ali dús, Ali jó;
Lány-arcotok’ a nap meg nem süti nála;
Sátrában alusztok, a széltül is ó :
Fiaim, hozzá köt a hála !”

Hogy vítt ezerekkel ! Hogy vítt egyedűl !
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján :
Jó kardja előtt a had rendre ledűl,
Kelevéze* ragyog vala balján.

„Rusztem* maga volt ő !… s hogy harcola még,
Bár álgyugolyótul megtört ina, térde !
Én láttam e harcot !… Azonban elég :
Ali majd haragunni fog érte.”

Mint hulla a hulla ! veszett a pogány,
Kő módra befolyván a hegy menedékét :
Ő álla halála vérmosta fokán,
Diadallal várta be végét.

„Eh ! Vége mikor lesz ? kifogytok-e már
Dícséretiből az otromba gyaurnak ?
Eb a hite kölykei ! vesszeje vár
És börtöne kész Ali úrnak.”

Apadjon el a szem, mely célba vevé,
Száradjon el a kar, mely őt lefejezte;
Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé,
Ki miatt lőn ily kora veszte !

1856

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom … < Nyisson ide !

Akit pedig inkább a nagyvilág történései érdekelnek, annak ajánlom

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!