2026. Föld hava (Szeptember) 20.-a - Friderika neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-02-17 - „Breton parton sújt majd az álom” – a sztethoszkop föltalálójának szülinapján

„Breton parton sújt majd az álom” – Laennec szülinapján

Laennec a sztethoszkopot föltaláló breton orvos volt.
Érdemes hát emlékeznünk Rá és kihaló népére legalábba szülinapján…

Laennec vagy Laënnec ?

Kell-e az a kalandos kettőspont az „ë”-re ?

„Breton parton sújt majd az álom”
[…] egy kivesző nyelv nyomain…

A breton „la-Ennec” semmiképp nem īrandó francoskodón Laënnec-nek !

René-Théophile-Hyacinthe Laennec (1781 – 1826) 

1823-ban pályája csúcsán a Hôpital de la Charité vezetője és a Collège de France professzora volt.
Tudományos munkássága ormán 1816-ban, a nagyhírű francia Hôpital Necker orvosaként a mellkas betegségeinek igen leleményes kutatója
és gyógyītójaként Ő találta föl a sztéthoszkopot.

undefined

Laennec egész életén át büszkén vállalta bretonságát...

Egyik nagy gondja – a máig megszállt területen – a nyelv föltámasztásának,
hogy a tájnyelvi különbségek is igen nagyok a kis Brejszen belül is…
Irodalmi avagy általánosan elfogadható köznyelv kialakulásának pedig az elmúlt évezred nemigen kedvezett…

Brezőnek (breton) nyelvjárások még élnek nyugaton (színesen), keleten szürkülten…
A keleti szürke területeken, az öt gall törzs hajdani területéből 3 törzs szálláshelyén kihalóban levő
gallo nyelven Bertaèyn,
(ejt: [bə
ʁ.taɛɲ]) azaz Börtaeny e föld neve.

Talán Brettania a legillendőbb magyar neve a ma francos Bretagne nevén ismert félszigetnek és vidéknek, amelyet a Masszáliai Pütheász (Πυθέας Μασσαλιώτης) – Marseilles-ből induló hellén fölfedező – már Kr.e. 320-ban említi Brettaniai-t (Βρεττανίαι) néven emlegetett. Breisz (brezőnekül Breizh) azaz a francos Bretagne régebben Kis Britannia néven is ismert volt. Így talán jobban érthető a – méretében és szellemében is – rohamosan zsugorodó Brit Birodalom máig megtartott „Nagy Britannia” (Great Britain) neve is. A brython népek a Római Birodalom Armorica tartományában is otthon voltak már 1600 évvel ezelőtt is.

„Breton parton sújt majd az álom” – Laennec szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Aranyszarvas földjén

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Kecske ételek

Globalizációs végjáték

Péter László: József Attila Szegeden

Péter László: Szegedi tudósítások

Bioételek gabonából

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Kilófaló finomságok

George Soros - könyvhirdetés

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Kilófaló lakomák

Bogár László - Magyarország és a globalizáció