2024. Ígéret hava (Május) 05.-e - Györgyi, Irén neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-01-24 - MAGYAR STRASZBURGOK – CSÁKTORNYA

MAGYAR STRASZBURGOK – CSÁKTORNYA

E napokban...

Juhász Gyula MAGYAR STRASZBURGOK ciklusában szerepel…

Csáktornya

Nem voltam itt, de a rozsdás avarban
Lelkem bejárta százszor a helyet,
Hol Zrinyi élt, ki a búsult magyarba
Tüzes igével hitet égetett.

Az erdő áll még, ősi koronáján
Hárfáz a szél és vihar orgonál,
De földdel egyek már az ősi bástyák
S reményeinknek földje oly kopár.

Ma már düledék vára lőn Szigetnek
Egész hazánk s a késő énekesnek
Bús lelke sírva járja az avart

És néma daccal, fojtott fájdalommal
İdézi ősét, aki porba rogyva
Vérével írta : Ne bántsd a magyart !

Gyalunk e költeménye először a Délmagyarország 1920 január 21.-ei számában, majd a Makói Újság 1920 május 23.-ai számában jelent meg,
mint a Magyar Straszburgok költekör (ciklus) hatodik verse. Gyalunk utalt ezzel a Németországtól elszakított Strassburg sorsára,
mely azonban a mi magyar városainkkal szemben már korábban is határviták tárgya volt. A gyászkeretezett lap az akkor folyó
Párizsi Béke-tárgyalásoknak arra a hírére született, amely a magyarságot terrorizálva már az ősi magyar városok idegen megszállásának
véglegesítését és végtelenül aljas elrablásának szentesítését hírlelte, a diktátumhoz képest csaknem fél évvel előjelezte.

MAGYAR STRASZBURGOK – CSÁKTORNYA < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Varga András: A régi Szeged

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: Szegedi tudósítások

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Aranyszarvas földjén

Tóth Béla: In prigione

Kecske ételek

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Halételek

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Tóth Béla

Az Adriától Amerikáig

Lengyel András: A „másik” Móra

Péter László: 14 írás József Attiláról