2024. Ígéret hava (Május) 05.-e - Györgyi, Irén neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-01-21 - Juhász Gyula – Pozsony 1920

Juhász Gyula – Pozsony 1920

Ezen a napon... 104 esztendeje...

Képtalálat a következőre: „pozsony képeslap”

Pozsony

Ha alkonyatkor ballagtál a ködben,
Mely lágy fátylával a Dunára hullt,
A zsongó zajban és a méla csöndben
Fáradt szivedbe muzsikált a mult.

A vén utcákon szinte visszazengett
A régi léptek kongó moraja,
Széchenyi járt itt és honán merengett,
Amely nem volt, de lesz még valaha.

Csokonait itt várta a diéta,
Petőfit is és az a nyurga, méla,
Szelid diák, Reviczky, itt merengett

Hol most új bánat árvul a ligetben,
A márványszép királynő téli estben
Magyarjaira vár a Duna mellett.

Juhász Gyulánk e költeménye először a Délmagyarország 1920 január 21.-ei számában, majd a Makói Újság
május 23.-ai számában jelent meg, mint a Magyar Straszburgok ciklus első verse. (Utalt ezzel a Németországtól elszakított 
Strassburg sorsára, mely azonban a mi magyar városainkkal szemben már korábban is határviták tárgya volt.)
A gyászkeretezett lap az akkor folyó Párizsi Béketárgyalásoknak arra a hírére született, amely a magyarságot terrorizálva
már az ősi magyar városok idegen megszállásának véglegesítését és végtelenül aljas elrablásának szentesítését jelezte.

E vers utolsó előtti sora Mária Terézia pozsonyi márványszobrára utal…
Amikor a magyar nemesség „Vitam et Sangvinem” azaz Életünket és Vérünket ! – fölkiáltással esküdött hűséget királynőjének…

scan_20160302_0017.jpg

Mária Terézia szobra – Fadrusz János műve (Schmidt-Márkus gyűlytemény)

Sokak szerint e pazar fehér remek Európa legszebb szobra volt… és hagytuk Trianon terrora meg a csehek és tótok végtelen
sötét barbarizmusa által elpusztíttatni… Cseh légiósok szuronyos százada lövette a védelmező húszezer magyar és német polgárt…
Két napig tartott a gyönyörű karrarai márvány szobrot szétverni pörölyökkel…
Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum alapítója egy napon egy öreg magyart fogadott, akinek apja megmentett
egy kő-hajtincset a szertezúzott „márványszép királynő”-ből…
Európa pedig hallgat…
Bűneinek mocskán Disznófejű Nagyúrként dagonyázik…

Juhász Gyula – Pozsony 1920 < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Ehető virágok

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Manipulált mértéktelenség

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Bogár László : Örvényben

Péter László: Néprajz, népműveltség

Mé piros a gólya csőre?

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág