www.ujszeged.hu
2024. Ígéret hava (Május) 08.-a - Győző, Acsád, Akács, Mihály neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-03-28 - Gyalu – Szent Sebestyén

Gyalu – Szent Sebestyén

Kerek 100 esztendeje született e remek hites költemény !

Andrea Mantegna : Szent Sebestyén (1457/1459)

Szent Sebestyén

Nyilazzatok : a seb rózsát terem,
Mely nyílni fog az örök kertbe fenn !

Nyilazzatok : minden nyíl szárny nekem
Feléd, örök hazám, ó végtelen !

Nyilazzatok : bíbor dísz lesz sebem,
Mely hirdeti : halálon győzelem !

Nyilazzatok : kínom megszentelem
İsten vitéze én, az Úr velem !

Nyilazzatok : én már emelkedem
Túl hegyeken és túl fellegeken.

Nyilazzatok : koronát küld nekem
Örök Cézárom, Égi Jegyesem !

Szent Sebestyén– Először a Magyarország 1924 március 30.-ai számában jelent meg.

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

Sebastianus magyarkodón Sebestyén a római császár testőrtisztje volt. Narbonne-ban született. Diocletianus császár és Maximianus császár testőrtisztje volt. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak is mondta Őt, aki bajtársait is el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket is. Végül maga Sebestyén is sorra került. A mezőn egy fához  kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak hitték, otthagyták.

Szent Sebestyén vértanúsága (Józef Mehoffer, 1898–1899)

Egy jámbor római özvegy, Iréne a házába fogadta a haldoklót, és addig ápolta, míg az csodásan fölépült.
Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, és úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.

Gyalu – Szent Sebestyén < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Varga András: A régi Szeged

A leves hazudik

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Tóth Béla

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Péter László: A város cselédje

Mária román királynő párizsi követsége

Magyarország felszámolása

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Juhételek

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Raffai Ernő - Balkáni birodalom