www.ujszeged.hu
2024. Ígéret hava (Május) 08.-a - Győző, Acsád, Akács, Mihály neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2023-10-04 - A Gergely-naptár napján

A Gergely-naptár napján

MAG (OKTÓBER) HAVA 4.-ÉN TÖRTÉNT A GERGELY-NAPTÁR BEVEZETÉSE…

1582 OKTÓBER 4.-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN LÉPETT ÉLETBE OLY MÓDON, HOGY A KÖVETKEZŐ NAP BÁR PÉNTEK LETT,
DE OKTÓBER 15.-E. A KETTŐ KÖZÖTTI NAPOK PEDIG ABBAN AZ ESZTENDŐBEN KIMARADTAK…

XIII. Gergely – Ugo Buoncompagni, a(z általa készíttetett) gregorián naptár bevezettetője.

A rómaiak eredetileg egy Hold járásán alapuló 10 hónapos naptárt használtak, amelyben minden hónap 29 vagy 30 napos volt.
Az évük így 295 napból állt. E régi naptár emlékét őrzik a latin számnévből képzett máig téveteg-beteg hónap-nevek: 
september – 7 majd october – 8 és november – 9 meg december – 10;
Az esztendő első hava pedig a Hadisten Hava, a március volt. 

Alexandriai Szószigenész – (Σωσιγένης) volt Julius Caesar csillagásza, aki idősebb Plinius szerint az Ab urbe condita
709 március 1.-jén, utóbbi időszámításunk szerint i.e. 43-ban bevezetett julián(usz) naptár tervezője…

XIII. Gergely 1572-ben lépett Szent Péter trónjára. Ő vállalta magára a naptármegújítást is.

Magyarországon az 1588-as diéta iktatta törvénybe a Gergely-naptár használatát, amit a protestánsok elutasítottak:
a legtovább a máramarosi református egyházkerület ellenkezett, ahol 1623-ig a Julián-naptár volt érvényben.

Európában utolsóként Görögország vezette be a Gergely-naptárt 1923-ban…
Éppen ma kerek 100 esztendeje !!!

A Gergely-naptár napján < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Radnóti Miklós

Gyilkos vagy humánus gazdaság

10 nap az Iszlám Államban

Péter László: Szegedi számadás

Aranyszarvas földjén

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Mária román királynő párizsi követsége

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Balázs Imre: Béketelep története

Szárnyas ételek

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre