www.ujszeged.hu
2024. Ígéret hava (Május) 09.-e - Édua, Gergely, Katinka neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2023-07-09 - Felhőbe hanyatlott a drégeli rom…

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom…

Áldás (július) hava 9.-én…

1552-ben e napon vette be Drégely várát a Hazánkat dúló, majd megszálló török.

Az ostromló budai pasa nem hagyott életben eggyetlen embert sem !!!

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom... < katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Ehető virágok

Vadételek

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Gyökerek és fények

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

A hű folyó

Balázs Imre: Béketelep története

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Bogár László : Bokros újratöltve

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Kilófaló sütemények

Tóth Béla

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Péter László: Néprajz, népműveltség

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Írások a Nagyárvízról