www.ujszeged.hu
2026. Ígéret hava (Május) 26.-a - Aladár, Fülöp, Evelin neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-11-12 - Anakreontika

Anakreontika

Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a legtöbb költeménye a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűjteményben maradt fönn. E stílusnak a termése az Anakreontika.


A zenélő-éneklő Anakreón szobra a 2. századból – Monte Calvo, Olaszország  

Anakreón azaz a Teószi Anakreón, vagy Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a te(i)ószi költő gyakran hibásan írott neve hosszú záró „ó”(megá)val helyes. Legtöbb hitelesnek hihető verse a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűjteményben maradt fönn.


Az Anakreontika az Anakreón modorában írt, a bort és a szerelmet dicsérő hatvan ókori költemény együttese; ill. az ilyen szellemű újkori, főleg a rokokó idején divatozott költői irányzat. Nálunk a leghíresebben – a költeményben szereplő – (Csokonai) VItéz Mihály művelte…

Anakreontika

Anakreón öreg volt,
De tenger, ég derűje
Ragyogta által őszét.

Vitéz Mihály szegény volt,
De szabad vidámság
Megaranyozta sorsát.
Én tűnő éveimmel
S növekvő gondjaimmal
Az alkonyi fenyéren
A végeken bolyongok,
Nincs vélem ifju Érosz

S a gyönyörű szabadság.
De gondban és igában
Mégis, mégis szivemből
Kitör az ősi jókedv,
És habzó aranyával
Arany napot köszöntök,
Mely másokat ragyog be
S talán síromra téved.

Juhász Gyula 1913

Íródásának pontos keltezését nem ismerjük… Kéziratosan maradt fönn a Kilényi-gyűlyteményben (a Forgács-Fenyő kézirateggyüttesben a Római módon meg a Tristia kézirataival eggyforma lapon), kötetben először csak 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes verse kritikai kiadásában.

A héllő, idegenkedőn az internet rajongóinak üzenem :

Meglepő módon ez a költeménye csak itt, a Hunitán lelhető föl a világhállón, hiszen még a MEKből, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ból is kimaradt. Máig sincsen benne !!!

Erósz nyilától védekező fiatal leány – William-Adolphe Bouguereau festménye

Erósz (Ἔρως) kisded-İstenség Aphrodíté és Arész gyermeke, a Szerelem İstene a görög rege-rendben (műthologiában). Rómában ezt az İstenséget Amor vagy Cupido néven imádták és (gyakran anyja társaságában) kisded fiú(cska)ként vagy ifjú férfiként ábrázolták. Gyalunknál hibás Érosz alak szerepel, de vélhetően nem tévedésből, hanem az időmérték kedvéért…

Anakreontika < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Halételek

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Péter László: A város cselédje

Globális uralmi rend

Dankó Pista

Az Adriától Amerikáig

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Péter László: Radnóti Miklós

Mangalica

Harmatszedés égi mezőkön

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Ehető virágok

Tápai Antal : Életutam

Az élő Árpádok

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Szeged (magyar)

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán