Hírlevéltár
2026-04-03 - Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2026
Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2026
A Húsvét a magyarnak immár 106 éve nem csak Húsvét, de a Magyar Föltámadás ígérete is.
Húsvétkor Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!
A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is !
Szabaduljon meg mindenki a hamisságok gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern utódaitól meg azok minden szellemi termékétől.
Az ördög gyártotta vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt. Az azóta ránkzúdított többi világ-hazugság is mind az. Ördögi mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik ! Itt az idő a Megváltásban föloldódni ! A tömeggyilkos rettegéstől szabadulni... Szabaduljunk a háborús uszítóktól is ! Akik egy elvetemült megszálló mammóni hatalmat támogatnak a Kárpátalaja Szabadsága ellenében is, folyvást a gonosz, Mammón érdekében...
(Etelközi földrablók és más ördögi bűnözők)
Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
Csak hinnünk kell, és Kárpátalja hazatér ! Mert a miénk ! Mindig is a miénk volt...
Miért is hagynánk másnak ? Épp a korszerűen fasiszt-ukrán rohadásnak ?!
Minden Magyar meg a Leendő Kormánya is csak ezt támogathatja !
A gyávaság a legförtelmesebb hazaárulás !
Hiszek Egy Istenben, Hiszek Egy Hazában,
Hiszek Egy Isteni Örök Igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában !
Szeleczky Zita, Magyar Színésznőnk, a Vörös Terror üldözöttjének szavalatában :
Ha az antikrisztus vadul kapar is a Magyar Földekért... Mégis... Magyarország a Magyaroké !!!
Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon... Magyarul !
Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás,
de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás !
Ezen a napon feszítette meg a Gonosz népe a Bűntelent !
A „legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból.
E húsvéti hagyománycsokorból kínálok most kóstolót :
Nagypéntök - Hosszúnap – Aszupéntök
Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek,
ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Kathólikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg, (szombatra virradólag).
Kálvini fölfogás szerint viszont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta.
Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.
Szentistván borsodi faluban ezt mondják : Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért.
– Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zala-Szent-Balázson is.
Nagypéntökön a Szögedi Tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon.
Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (még csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban sem fogta a fegyver.
Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.
Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:
Óh, Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…
Nagypénteken ezt az embertelen kínzást, amit a kirekesztők mértek a Bűntelenre,
ezt a gyötrelmet sejthetjük meg a Passió megtekintésével családi körben...
Ez a Nagypéntek filmje :
E filmet sokféle váddal illették, amerikai zsidó szervezetek antiszemitizmussal vádolták Mel Gibsont, a film készítőjét,
mert idézi a zsidó Máté / Mattitjahu (Lévi ben Halfai) evangéliumának következő sorait:
„A vére rajtunk és fiainkon”...
Nem is nyugodtak, míg a Megváltó utolsó napját meg nem hamisították : Az említett jelenetet végül kivágatták a film végső változatából...
Ellenben... Minden Igaz Keresztény, így minden Magyar követeli az eredeti, hiteles változatot !
Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2026 < Nyisson ide !
A Nagypéntek illő költeményéül pedig ajánlatom :
Tóth Árpád – İsten oltó-kése < Nyisson ide !
Tóth Árpád magyar költő és műfordító a ma oláh megszállás alatt élő Aradon született 1886 áprilisában…
Megrabolta Őt az Élet… Szülővárosa ma is oláh megszállás alatt áll… ez sem javíthatta szép kedélyét…
İsten oltó-kése
Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, Uram, többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.
Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését
Megáldom, s mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.
Tudom és érzem, hogy szeretsz :
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szivembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.
Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tied az én harcom,
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényü arcom.
Tóth Árpád – İsten oltó-kése < Nyisson ide !
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
