2026-02-03 - Wilhelm Johannsen, a gén-alkotó növenyész szülinapján…

Wilhelm Johannsen, a gén-alkotó növenyész szülinapján…

Jégbontó (február) hava 3.-án…

1857-ben Jégbontó (február) hava 3.-án született Wilhelm Johannsen dán növenyész (botanikus) († 1927)

Ő alkotta meg a gén szót a helyesebb gen alakban, valamint a genotípus meg a fenotípus fogalmakat is…

Ezalkalomból ajánlom még frissiben korábbi írásom:

Gen vagy gén ?!

Genetika magyarul Örüktan

Ükünk örükös örökén…
A legelső „Genetikus”, a magyar Festetich İmre emlékének

Az örükanyag a gen, a tudománya meg a genetika, magyarul örüktan.

Sajnálom, hogy a „gén”-ekbe vetett hitüket (még mélyebben) meg kell ıngassam, de már a helyesīrásával meg a kiejtésével is komoly kételyek merülnek föl:

A „gén” szó először „gen” alakban a dán növenyész és élettanász Wilhelm Ludvig Johannsen, a Koppenhágai Egyetemen az agrártudományok professzorának egy német nyelvű īrásában (Elemente der exakten Erblichkeitslehre) jelent meg 1909-ben. A „gen” (és innen az angol „gene” is) a ‘nemzedék’ vagy ‘leszármazott’ értelmű óhellén γενεά [ejt: genea] szóból származott. Ebből is eggyértelmű, hogy a „gen” – önmagukat műveltnek tartó népek és személyek számára – semmiképp nem „é”-vel, hanem (a hellén ε nyomán) tisztán és bızonyosan „e”-vel ejtendő… Ennél még régibb azonban az ősök tulajdonságainak átöröklését kutató tudomány… Egy évszázaddal előbb alkotta azt egy magyar nemes ! Valószínűsíthető, hogy– ha közvetve is, de – a dánra is Ő hatott… Nagyon valószínű, hogy a „gen” is a „genetika” szóból származott, (de legalábbis) a tudomány nevéből magvadzott.

Ha már görögösködőn beszélünk, hát ejtsük is tisztességgel, helyesen hellénül ! Az örükanyag a gen, a tudománya meg a genetika. Ha meg magyarnak valljuk magunkat, mondjuk hát tisztességgel, tősgyökösen magyarul ! Örökléstan, azazhogy örükléstan vagy ősiesebben (archaikusabban) örüktan ! A genetika szót pedig először Festetich [ejt: Festetics] İmre használta: az 1819-ben megjelent német nyelvű közleményében a „Die genetischen Gesetze der Natur” azaz A természet teremtő törvényei īrásában a tulajdonságok átöröklésének kutatására meg tudományára a genetika fogalmat használta. E fenti címfordītásnak megfelelően persze az örük-tudomány magyar (váltó)nevéül kīnálkozik a teremtan vagy teremtetan is…

De lássuk csak, hogyan bukkant föl a genetika tárgyából csökött-csonkult gen, a mai alakjára torzult/torzadt (mutálódott) gén szavunk !

Wilhelm Ludvig Johannsen (1857-1927) a gen, a genotypus meg a phenotypus kifejezések alkotója…Német nyelven írott Elemente der exakten Erblichkeitslehre könyvében – amely nagyrészt az Om arvelighed i samfund og i rene linier és az Arvelighedslærens Elementer azaz Az örüklődés alapjai īrásain alapult – Johannsen a Darwin-i „pangenesis”-ben gyökeredző „pangene” elmélet ellenében alkotta meg alapfogalmait.
E könyve a genetika egyik alapművének tekinthető.

Ahogyan a „genotypus”-t nem ejtjük génotipusnak, úgy a tövét is „gén” helyett „gen” alakban (lenne) illendő ejteni…
A gén szavunk csak a(z eredeti) gen mai angol (áthallatú) – „genea”-ból a vég-„a”-ja vesztett – „gene” [ejt: dzsín] változatának további torzul(a)ta (mutánsa).

A genotypus nehezen magyarítható, de talán örükalkat, vagy talán örü(k)bellem lehet a megfelelő neve. A phenotypus meg még ennél is nehezebben ültethető magyarba. Talán küllemalkat, örü(k)-küllemalkat, vagy örü(k)külalkat, vagy örü(k)kül(lem)alkat, vagy talán ınkább örü(k)küllem alakban ındulhat(na) új életének…

De örükös-örökös okoskodásom sem tobzódhatna, sőt nem is lenne magyar eleink nélkül : Hiszen … A „genetika” tisztán magyar találmány !

Festetich İmre használta elsőként a „genetika” kifejezést a szakırodalomban. Ezzel a tudományágnak angolkodón hıvatalos „genetics” nevet adó William Bateson-t is egy évszázaddal megelőzte… 

Talán Bateson genetikai hírhedettségét nem is a szóalkotás, hanem az ezen című folyóıratındítás honosította meg :
Bateson folyóıratot alapított Punnett-tel Journal of Genetics címmel 1910-ben.

Festetich İmre magyar főúr, a magyar „Genetikus” († 1847). İllő végre méltán méltatnunk Őt…

Első genetikusunk, azaz hogy a Vılág Első Genetikusa nem akármilyen családba született ! A bátyja, gróf Festetich György volt, aki 1797-ben Keszthelyen megalapította a Georgikont, Európa egyik első fölsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményét. Genetikusunk így, bátyja könyvtárában hozzáférhetett a kor vezető mezőgazdász műveihez, amelyek sok más mezei bölcsesség mellett az állatnemesítéssel is foglalkoztak.

Festetich İmre még ıfjan részt vett (a Levenehr könnyűlovas ezredben) kapitányi rangban az utolsó délvidéki, török elleni harcokban is, a Magyar Haza, majd Európa fölszabadításában meg is sebesült 1790-ben Bukarestnél. Gazdag családból származó nemes (lelkű) tisztként szegényebb tiszttársait pénzügyileg is támogatta. Azután a békeidőkben már az állattenyésztés tudományának szentelte idejét. 1819-ben Berénben (németkedőn Brünnben, morválkodón meg Brnoban) tette közzé közleményeit a természet genetikai törvényszerűségeiről. Īrásaıt Gregor Mendel (a szudétanémet származású ó-brünni Ágoston-rendi apát) is fölhasználta, de bizonyosan a személyes közléseit is, hiszen Festetich után Mendel is a Beréni / Brünni Természetkutató Társaságnak tagja lett. Festetich İmre elfeledett munkásságát először Vítězslav Orel, a brnói Mendelianum Múzeum korábbi igazgatója és Robert J. Wood angol történész fedezte föl az 1980-as években. Magyarországon Szabó T. Attila, dolgozta föl a munkásságát, majd Poczai Péter, a Helsinki Egyetem kutatója igyekezett méltón beemelni a nemzetközi köztudatba is. A híressé lett „Mendel-törvények” kutatásával kapcsolatban pedig a plágium gyanúja is fölvethető, sőt alaposan vizsgálandó ! Ma már kétségtelen, hogy Festetich İmre mondta ki a ma méltatlanul Mendel 2. törvényeként ismert szabály(szerűsége)t, így
a „Hasadás Törvénye” minden tisztességgel gondolkodó számára a Földön – már csak az elsőbbség jogán is – illően csakis 
Festetich-törvény [ejt: Festetics-törvény] (Sz.) lehet.

Wilhelm Johannsen, a gén-alkotó növenyész szülinapján < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!