2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-09-11 - A Zentai Csata Napján – (H)Őseinkre emlékezve…

A Zentai Csata Napján – (H)Őseinkre emlékezve…

Föld (szeptember) hava 11.-én…

1697-ben e napon zajlott a Zentai Csata

Zentai Csata 1697 szeptember 11.-én a török hódoltság alatti magyar területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt.
A szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon,
a mindezt végignéző II. Musztafa szultán seregén.

Franz Eisenhut : A zentai csata (részlet)

A török sereg 1697 augusztus 28.-án Titel bevétele után értesült, hogy egy erős ellenséges szövetséges sereg készül ellene,
ezért elvetve az eredeti tervet, nem Pétervárad ellen indult, hanem – Thököly Imre tanácsára – a Maros völgyén át Erdély megtámadására…

Savoyai Jenő herceg lovasszobra a Pesti Napló albumából

Savoyai Jenő herceg csapatainak létszáma mintegy 40 ezer fő volt és 60–70 ágyúval rendelkezett, amíg a török had létszámát 150 ezerre becsülték,
jelentős számú tatár lovassággal, amely azonban nem bírta a nyílt mezőn az osztrák és magyar lovasság erejét. 

Zentai Csata – Jacques Ignace Parrocel festménye

Savoyai Jenő herceg azonnal az ellenség nyomába szegődött, és szeptember 10.-én már Óbecsén volt, mintegy 17 kilométernyire a török tábortól.
A törökök Zentánál francia hadmérnökök vezetésével kiváló hajóhidat vertek a Tiszán, és azon folytatták az átkelést a folyó balpartjára.
Savoyai Jenő herceg erről értesülve, átkelés közben kívánta megtámadni az ellenséget. „Az egyetlen lehetőség az ellenség partváltásának és Erdély irányába való felvonulásának megakadályozására, ha szorosan nyomában maradok, s ha megkísérli az átkelést valahol, úgy a hídfőben fojtom meg őket !” – jelentette ki az osztrák fővezér. A terv tökéletesnek bizonyult…

A Zentai Csata Napján – (H)Őseinkre emlékezve…





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Kecske ételek

Péter László: Szegedi tudósítások

Mária román királynő párizsi követsége

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Péter László: Szegedi seregszámla

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Péter László: Néprajz, népműveltség

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Mé piros a gólya csőre?

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Juhételek

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

A leves hazudik

Tömörkény István: Hétről hétre

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Balázs Imre: Béketelep története

A magyar szürkemarha