2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-06-27 - MIÉRT TÁMADTUK MEG A SZOVJETUNIÓT ?

MIÉRT TÁMADTUK MEG A SZOVJETUNIÓT ?

Az évfordulóján igazán érdemes elgondolkodni rajta… (Sz.)

QUE  BONO?

            Ezen ugyancsak el lehet, sőt kell gondolkozni. Ugyanis az okok lehetnek nyiltak, vagy titkosak, fontosak, lényegtelenek, komolytalanok. Fel kellett hoznom ezt az örökzöld témát, mert a Budapesten megjelenő, angol BBC magyar nyelvű “HISTORY” folyóirata megint a “bűnös nemzet” fogalmát akarja feléleszteni – nehogy elbízzuk magunkat. Ez a hazánk ellen indított általános támadásnak az egyik alkotó eleme.

MIÉRT TÁMADTUK  MEG A SZOVJETUNIÓT ?

Abból induljunk ki, ami nyilvánvaló. Ha nem lépünk be a  szovjetellenes háborúba, Hitler hazánk megszállása mellett döntött volna, kényszerűségből. Addig, amíg jól mentek a  dolgok, nem akart a győzelemben osztozkodni Magyarországgal. Úgy vélte csak a finnekre, szlovákokra és a románokra (oláhokra Sz.) volt szüksége a győzelemhez. Különösen barátjában, Antonescu román (oláh Sz.) diktátorban bízott s feltehetően, a győzelemből kimaradó magyaroktól visszavett Észak-Erdélyt lett volna Antonescu jutalma.

Oláhország (Rumánia) területi változásai (1859-2010), amelyről látható, hogy volt már Ogyessza meg Nyikolajev is oláh terület…
Azok is épp úgy oláh vidékek, mint Kolozsvár meg Várad… (Sz.
)

1941 őszén már a vakok is világosan látták, hogy nagy katlancsaták és győzelmek ellenére, a németeknek nem sikerült megtörniök a vörös hadsereg gerincét. Tudomásukra jutott már a távolkeleti hadsereg nyugatra szállítása is, amely döntően befolyásolta a háború  kimenetelét.
Tehát minden  katonára szüksége volt a  német hadseregnek a tervezett 1942 évi “mindent eldöntő” támadáshoz…

Az akkori magyar államvezetés tisztában volt a helyzettel. Tudták, hogy bármi történik is eleinte, a nyugati hatalmak fogják megnyerni ezt a háborút is. Közhihedelemmel ellentétben, egy pillanatig sem hittek Hitler győzelmében. Ezt igazolja  több kísérlet a nyugati szövetségesekkel való megegyezés érdekében.

Az állam szempontjából  az volt a különbség, hogy a  megszállás csak három év múlva következett be. Ha nem lépünk be, 41 őszén megtörtént volna, amikor már látták Hitlerék, hogy minden emberre szükség van, mert a vörös hadsereg gerincét nem tudták megtörni. Egy akkor alakuló (honi) Quisling kormány száz százalékig teljesített volna minden német követelés. Tehát a vér és anyagi veszteségünk még  nagyobb lett volna!

A Gyorshadtest, majd a 2. hadsereg kiküldésének árán a magyar zsidóság – egyedül Európában – komoly veszteséggel ugyan, de zömében túlélte a háborút. Ugyancsak a túlélők között voltak a nagyiparosaink, akik a Gestapoval kötött szerződés alapján egy teljes vonatrakomány gazdag illetve fiatal, életerős, Izrael által  használható zsidóval együtt Svájcba utazhattak – vagyonuk a Gestaponak átruházása ellenében.

 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Az Adriától Amerikáig

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Globális uralmi rend

A leves hazudik

A tudás még nem bölcsesség

Bogár László - Hálózatok világuralma

Magyarország felszámolása

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Bioételek gabonából

Szárnyas ételek

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

A hű folyó

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Péter László: Szegedi tudósítások

Bogár László - Magyarország és a globalizáció