2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-06-25 - Orwelli világunk – Orwell szülinapján

Orwelli világunk – Orwell szülinapján

NAP (JÚNIUS) HAVA 25.-ÉN

1903-ban e napon született Indiában, Motihariban Eric Arthur Blair, a későbbi George Orwell angol író.

A hírneves Eton College-ban végezte a középiskolát, ahol első írásai már az iskolai lapban megjelentek.

Egyetemi ösztöndíj híján visszatért a gyarmati Indiába, ahol öt évet szolgált a burmai rendőrségnél.
vidám évek emléke tükröződik Hitler-bajszos arcán…

1927-ben beadta fölmondását az angol gyarmati politika elleni tiltakozásul.
A következő éveit a párizsi és londoni szegények között töltötte, alkalmi munkákat vállalt, miközben csavargókkal, koldúsokkal barátkozott.
Már ekkor szerzett tüdőbántalmak kínozták, ennek ellenére erős dohányos maradt.

Írói álneveként a Suffolk-i Orwell folyó nevét választotta.

Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból megélni nem tudott.
Barcelonába utazott, hogy a Spanyol Polgárháborúról tudósítson. A brit Független Munkáspárt ajánlólevele juttatta be a marxista POUM-hoz, ahol aztán fegyvert ragadott. A POUM milíciában az aragóniai fronton harcolt, és meg is sebesült. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámolásukat a POUM-mal, ezért Orwell és felesége elmenekültek Spanyolországból…

Orwell baloldaliságát a Spanyol Polgárháború kitörése még megerősítette, de miután megismerkedett a kommunizmus igazi arcával, megvilágosodott ! Az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték vagy börtönbe vetették… Ettől kezdve olthatatlan ellenszenvet és bizalmatlanságot táplált a kommunistákkal (a Szovjetunióval) szemben. Élete végéig rettegett attól, hogy (Trockijhoz hasonlóan) egy szovjet merénylet áldozatává válik. Spanyolországból feleségével Franciaországba menekült…

1938-ban jelent meg a máig spanyol megszállás alatt álló katalón vidéken szerzett élményeiből érett könyve :
Hódolat Katalóniának.

Orwell legjelentősebb művei: Az 1984 meg az Állatfarm.

Az Állatfarm (Animal Farm) nyomán 1954-ben brit rajzfilm is készült, természetesen magyar indíttatással…

A filmet John Halas, azaz Halász János készítette a feleségével, Joy Batchelorral 1940-ben alapított, Halas and Batchelor nevű rajzfilmvállalatuknál.
Ez általános elismertséget, sőt világhírt hozott nekik. Ráadásul ez volt az első egész estés animációs film Angliában, így ezt a munkát tekintik az angol rajzfilm kezdetének is.

A forgatókönyvet Philip Stapp, Lothar Wolff és Borden Mace írta; a film zenéjét Seiber Mátyás szerezte-
A rajzfilm létrehozását az amerikai titkosszolgálat, a CIA is támogatta, mivel a művet szovjetellenes propaganda céljaira is fölhasználhatónak ítélték.
A szervezet közbenjárt Orwell özvegyénél a filmesítési jogok megszerzésében, és a cselekményen is módosítottak, hogy az jobban megfeleljen az igényeiknek: a film végén a könyvvel ellentétben az emberek már nem szerepelnek, és a filmben szintén propagandafogásként az állatok föllázadnak a disznók uralma ellen…

Halas and Batchelor 1951 novemberében kapta meg a szerződést a film elkészítésére, és az három év alatt, 1954 áprilisára készült el. A Halas & Batchelor Stúdió 70 (más forrás szerint 80) animátort foglalkoztatott ebben a munkában.

Az Amerikai Egyesült Államokban 1954 december 29.-én, Angliában 1955 január 13.-án mutatták be a mozikban.

Magyarországon maga az alapmű is csak a módszerváltozás után jelenhetett meg, így a rajzfilm is csak 1992 július 22.-én került adásba
elsőként a Magyar Televízió 2-es csatornáján, a TV 2 Filmklubja című műsorban. Majd 1993 június 30.-án Duna Televízió vetítette le.

Orwelli világunk – Orwell szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Lakomakönyv

Kecske ételek

Harmatszedés égi mezőkön

Lengyel András: A „másik” Móra

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Magyarország, a vonakodó csatlós

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Péter László: Néprajz, népműveltség

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Mangalica

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Szárnyas ételek

Péter László: Szegedi számadás

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

A tudás még nem bölcsesség

Helyünk és sorsunk Európában

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden