2026-10-28 - Az ősz teríti dús, rőt szőnyegét ...

Az ősz teríti dús, rőt szőnyegét ...

Ezen a költészettelen napon érdemes idézni Gyalunk
több mint száz esztendős költeményét :

Az ősz teríti dús, rőt szőnyegét
A nyár halott vállára csöndesen.
Én kedvesem, én hűtlen kedvesem,
Te hallod-e a hervadás neszét ?

Hajadnak bársonyát zilálja-e
Az elmúlásnak dúdoló szele
És a halál hűvös lehellete
Az ajkad bíborát csókolja-e ?

Vagy rajtad nem fog a szörnyű varázs,
Mely minden szépség átka erre lenn
S megvéd minden rontástól énekem,
Ez örök vágyból szőtt tündérpalást ?

Juhász Gyula, 1923

Íródásának (napra) pontos ideje ismeretlen, csak a mögjelenése bizonyos…

Gyalu : Annának – Először a Magyarország 1923 Enyész (november) hava 25.-ei számában jelent meg.

Juhász Gyula a Testamentom (1925) kötetébe is beválasztotta (92.o.)

Utána a – Péter László meg Ilia Mihály szerkesztette – Juhász Gyula Összes Versei 
kritikai kiadása (1963) kötetben (313. o.) látott újra napvilágot...

Az ősz teríti dús, rőt szőnyegét < Nyisson ide !

De ünneplendő Magyarunk is van, akire koccintanunk érdemes :

Kazinczy Ferenc születése napján

1759-ben e napon született Kazinczy Ferenc magyar író, a magyar nyelvújítás vezéralakja († 1831)

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc Érsemjénben született, 1759 október 27.-én.  
A magyar nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a magyar nemzeti fölemelkedésünk meg önállósulásunk ügyét szolgálta. 

Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, nagybossányi Bossányi Ferenc (1703–1786) Bihar vármegye főjegyzőjének, országgyűlési követének a házánál nevelkedett, ahol hétéves koráig magyar szón kívül egyéb élő nyelvet nem hallott. 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. Igen művelt és fölvilágosult szellemű apja ritka fogékonyságot tapasztalván fiában, maga is örömest foglalkozott vele…

1775-ben, édesanyja biztatására jelentette meg első művét Kassán, Magyar Ország Geographica, az az Földi állapotjának le-rajzolása címmel.

A magyar irodalomnak megindult fejlődésének (franciás, klasszikus, magyaros irány) szorgalmazására 1787 november 13.-án Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal Kassán megindította a Magyar Museum című folyóiratot.

Széphalmy Vince néven 1790-ben Kassán Orpheus címen saját folyóiratot is alapított, amelyből nyolc füzet jelent meg két kötetben… 

Már a pályájnak kezdetétől rendkívül élénk irodalmi életet élt. Egymás után adta ki fordított és eredeti darabjait: Helikoni virágok 1791. esztendőre (Pozsony, 1791; almanach volt, verseiből összeállítva); Lanassza (Lemierre szomorújátéka 4 felvonásban, németből, Endrődy János Magyar Játékszine 4. kötetéül, 1793); Sztella (dráma 5 felvonásban. Azoknak, akik szeretnek. Goethe után. Pozsony, 1794) Ezzel együtt A vak lantos (rege a hajdani korból Veit Weber után). Amellett saját költségén kiadta Lessing Meséit Aszalay fordításában, de a maga átdolgozásában. Sajtó alá készen állt: a Helikoni virágok II. kötete; Klopstock Messiásának 10 első éneke prózában, és eleje jambusban fordítva; Wieland Grátiái egy része; Lessing Galotti Emiliája; Shakespeare Macbethje; Goethe Testvérei és Clavigója; Molièretől két darab: A kénytelen házasság és A botcsinálta doktor; Metastasio Themisztoklésze; Gessner idilljeinek tizenötödízben átdolgozott fordítása és a Természet oekonomiája’ című németből fordított filozófiai darab.

Két művével indította meg Kazinczy a nyelvújítási harcot: Poetai epistola Vitkovics Mihály barátomhoz (Széphalom [Buda] 1811),
és Tövisek és Virágok (uo. [SárosPatak], 1811), ez utóbbi epigrammák gyűjteménye, melyekben az új és az ósdi ízlés híveit jellemzi.
Goethétől vett jeligéje is feltünteti Kazinczynak arisztokratikus irodalmi hitvallását: „Werke des Geists und der Kunst sind für den Pöbel nicht da” 
azaz „A szellem és művészet alkotásai nem a tömegek számára vannak”.

„Pályaírásomnak egész ideája, igen is, csak a’ Nationalismus. Az nekem az idolumom, nem holmi apró tekintetek.” – Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről

Utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában (a mai városháza épületében) dolgozott, a levéltári iratok rendezésével foglalkozott. 

Kazinczy Ferenc életműve rendkívül sokrétű. Csak eggyetlen például : (ifjabbik) Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566-os elestéről először 1651-ben jelent meg. Eredetileg Obsidio Szigetiana címen. A Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki.

A kolera súlyos hasmenéssel meg hányással is jár, és gyors kiszáradáshoz vezet. A megrögzött borıvás – a (fertőzött) kútvízıvással szemben – a szesztartalom miatt is bızonyosan hatékonyan véd ellene. Nyomorú tanúságul a bornemıssza Kazinczy Ferenc is ennek a kolera járványnak az áldozata lett.

Az 1831 augusztus 23.-án elhunyt Kazinczy Ferencz. Széphalmi kúriájának kertjében temették el.
A családja tönkre is ment a Családfő elvesztésébe…

A Magyar Tudományos Akadémia 1832-es közgyűlésén József nádor jelenlétében Kölcsey Ferenc mondott fölötte emlékbeszédet…

Halála után Dessewffy József gróf indítványára az Akadémia hozzáfogott Kazinczy hátrahagyott iratainak kiadásához,
hogy a tiszteletdíjjal segítsen az özvegy és a hét árva anyagi helyzetén.

A túlélő borısszák emlékére megemlítendő, hogy éppen 100 esztendővel később (1930-ban) még az 1863-as nagy kolerajárványról is azt írja Bitó János halász-önéletrajzírónk, hogy „a kolera ellen ögyébb orvossága nem vót a szögény embörnek – mint éppen csak a vörösbor”. Hát ez bizony mögfontolandó !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!