2026-10-06 - Arad felől fúj a szél… – Mag hava 6.-án

Arad ! Köszönt a csonka Magyarország !

Arad ! Köszönt a csonka Magyarország ! – Arad felől fúj a szél…

1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája… Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta…

Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett. Augusztus 22.-én az oroszok el is vették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25.-én érkeztek Aradra, és még aznap meg is kezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.
A „méltányosság” ismeretes…

Az Aradi Vértanúk Emléknapja, magvetés (október) hava 6.-a. A Hazafiság magvát vetjük el e napon évről évre…

Máig elnyomott, üldözött nemzetünk hőseiről, a magyarellenes terror áldozatairól – évülhetetlen példaképeinkről – megemlékeznünk keserédes kötelesség…

AZ ARADI 13-AK UTOLSÓ MONDATAI…

Szavaiknak tiszta jelentésük van. Izzik bennük a hazaszeretet, a hősiesség.
Nem említhetők egy lapon sem holmi mai „reálpolitikusok”-kal …

„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell érni forradalmárrá érnie a magyar lelkeknek!”
(Lázár Vilmos)

Az Aradi 13-ról szól Szöged örök költőjének, Juhász Gyulának egyik legjobb, mégis ismeretlen verse. Miért ismeretlen ?! Mert nem tanítják ! No meg…

Az elmúlt fél évszázad Juhász Gyula „összes versei” minden kiadásából – éppen az újra meg újra megalázott „csonka Magyarország” említése miatt – méltánytalanul kirekesztették !

Szögedi Költőnk e költeményét ajánlom ma figyelmükbe.
Hiszen… Éppen 102 esztendős !
Ezzel köszönti ma mindön szögedi magyar Aradi Véreinket :

Arad

Arad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
Ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét.

A kincses Erdély öléről ered le,
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország,
S tört lobogóját lengeti neked,
Mely fátyolos, mint ez októberest.

De még lobog, és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján – ama tizenhárom !

Juhász Gyula, 1920

Szeged szülötte, a balliberálisként közismert Juhász Gyula minden verseskötete évtizedeken keresztül megcsonkított formában jelent meg, kirekesztve belőle a hasonló hazafiasan gerinces magyar verseket. A legújabb kötetekbe Péter László gondos munkája nyomán került be végre a hiányzó néhány gyöngyszem. Ha nincs egy irodalmár, aki fölhívja a figyelmet az elhazudott versekre, és nem ily következetesen követeli, még ma is ismeretlen lenne a fönti remekmű, és vele csonka és szegényebb Juhász Gyula öröksége… Nyomtatható változat itt !

Döbbenetes, de digitálisan ma sem létezik verstárainkban: Az Országos Széchenyi Könyvtár digitális Juhász Gyula összese szerint nem létezik !
(Talán a cuclizmusban megjelent csonka köteteket digitalizálták…) Íme: Juhász Gyula összes versei – MEK : www.mek.oszk.hu 
Tanuljuk hát e gyöngyszemet, és adjuk át gyermekeinknek is a hírét:

ARAD !!!

Létezett valaha (1880-tól) Szegeden, a Palánk (Belváros) területén Aradi utca is, – merthogy éppen a hajóhídra, onnan meg Aradra vezetett, – de az országvesztő, magyarüldöző kommunista rémuralom a Város emlékezetéből (1952-ben) ezt is kitörölte.
Azóta sem akadt pedig olyan magyar vezetés, amely ezt helyrehozta volna…

Ne feledjük, az „elvtársak himnusza”, az internáci réminduló (Internacionálé) máig is így szól:
„…A múltat végképp eltörölni!…” – Ez nagyjából megegyezik az általuk ma ajnározott fasiszlám elveivel…

Arad dalban

A hazafias műveltségünkben alapvető, mégis 50 éven át elhallgatott dalt

„Arad felől…” pedig érdemes megtanítani gyermekeinknek e napon…

Oláh Kálmán : Arad felől fúj a szél

Arad felől fúj a szél – Gózon Gyula nótázik

Arad felől fúj a szél, kergeti a felhőt.
Szegény magyar bujdosó rója a nagy erdőt.
Hull a fáról a levél, könnyeim is hullnak.
Én Istenem, mért hagyod, hogy így elpusztuljak ?

Régi, boldog magyar nyár visszasírunk téged.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg a te néped !

Fecske madár hová szállsz, merre visz a szárnyad ?
Mért nincs szárnyam nékem is, hogy most véled szálljak ?
Nem tudok én már tovább rab Hazában élni.
Magyar búza kenyerét idegentől kérni.

A könnyem is elapadt, csak a bánat éget.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg árva néped !

Arad felől fúj a szél… – Mag hava 6.-án < Nyisson ide !

Juhász Gyulának szülinapos verse is van róluk : Vértanúink !

Olvassunk hát Juhász Gyulánk sorait méltó kegyelettel:

Vértanúink

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol :

E nagy napon, hol emlék s béke leng,
A bús bitókra hittel nézzetek !

Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,
Minden napoknál szebb és szabadabb !

...

Aki pedig valami szebbről akar ma álmodni, annak is akad látnivaló :

Az Erzsébet-híd szülinapján (az eredetién!)

 Mag (október) hava 6.-án…

1903-ban e napon adták át az Erzsébet-hidat a forgalomnak.
A híd légies gyönyörű, megjelenése Nagy Virgil építész pazar remekműve volt…

Sajnos a mai nyomorúságos korcs csak ennek hitvány mása Sávoly Pál otromba áttervezésében és az eredeti remekmű – Lánchídhoz hasonlatos helyreállítása helyett – bumburnyák szocialista újjáépítésben… Kölni koppincs – máig ható, lelkeinket nyomorgató otrombista stílusban…

De lássuk, milyen szép is volt eredetiben!

Az Erzsébet-híd pályázatának díjnyertes pályaműve Magyarországon először itt alkalmaztak Martin acélt…

Dunai látkép a Gellért-hegyről 1900-1901-ben az épülő Erzsébet-híddal

Az Erzsébet-híd egy századeleji képeslapon

Aztán jött a háború…
Az Erzsébet hidat 1945 január 18.-án a reggeli órákban robbantotta föl a Pestet kiürítő német haderő.

A fölrobbantott Erzsébet-híd 1945-ben

Az Erzsébet-híd 1905-ben…

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!