2026-09-20 - Tamási Áron szülinapján

Tamási Áron szülinapján

Föld (szeptember) hava 20.-án…

1897-ben e napon született Tamási Áron.

Tamási Áronnak kétszer kellett megélnie Szülőföldje megalázó megszállását.
Farkaslaka a szőke Nyikó mentén, a Székelyföld szívében ma is oláh megszállás alatt él…

Kossuth-díjas erdélyi magyar írónk és akadémikusunk az „Ábel – trilógia„ szerzője.

Még film is készült belőle… ha nem is adja vissza tisztán az írást, a könyvet… az eredetit…

Ahogyan Féja Géza írta: „A határőrök […] az erdő peremén vagy egyenest irtáson róttak első szállást […]
Tamási Áronban is erdő zúgott vagy lélegzett szelíden, írásai magaslati levegőt árasztanak…”

Ajánlott olvasmány :

Tamási Áron 1966 május 26.-án hunyt el Budapesten.
Kívánságára székely szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható ma is a sírja a templomkertben.
Sírkövén e felirat olvasható :

„Törzsében székely volt, fia Hunniának / Hűséges szolgája bomlott századának.”

Tamási Áron szülinapján < Nyisson ide !

Aki pedig ma költészetre vágyik, annak itt a szülinapos ...

Szeptember végén

A Szeptember végén Petőfi Sándor 1847 szeptembere végén írt elégiája, amelyet feleségéhez, Szendrey Júliához írt.
Petőfi és Szendrey 1847. szeptember 8-án házasodtak össze.
Ezután Koltóra mentek nászútra, ahol a Teleki gróf által fölajánlott kastélyban töltötték a mézesheteket.
Itt keletkezett e költemény…

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot ?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet…
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide !
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe ?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet ?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet ?

...

Aki pedig inkább diadalmunkat inná, annak is akad a kedvére való...

Az első magyar autóversenyző születése napján < Nyisson ide !

Föld (szeptember) hava 20.-án…

1873-ban e napon született Szisz Ferenc magyar származású francia autóversenyző, az első Grand Prix győztese († 1944)

A mai zéró-toleranciás, háborodottan szesz-kirekesztő világban talán az a legérdekesebb, hogy a legelsők elsőjének
éppen Szisz vagyis ‘szesz‘ (volt) a neve…

Ősei erdélyi szászok és magyarok voltak. Édesapja Szisz János az 1848–49-es szabadságharcban való részvétele után költözött át Szeghalomra, a „Sárrét fővárosába”. Somogyi Juliannától született hét gyermeke közül Ferenc volt a hatodik. Szisz János urasági lovászmester gróf Wenckheim Frigyes birtokán dolgozott gazdatisztként Dobozon, ahol a leendő bajnok a tanulmányait kezdte meg.

A gépészet iránti érdeklődése hamar megmutatkozott. Fölvették a szeghalmi uradalmi gépműhelybe, majd a Gyulai Gimnáziumban tanult. A húszas éveinek elején lakatos és rézöntő munkával kereste kenyerét, majd magával ragadta a gépkocsik világa, ezért munkájával párhuzamosan – szabadidejében – műszaki tanulmányokat folytatott.

Szisz Ferenc magyar származású gépészmérnök, a Renault gyár tesztelési osztályvezetője és autóversenyzőként az 1906 június 26.-án megrendezett első Grand Prix, azaz az 1906-os francia nagydíj győztese.

A világháború után Renault és Citroën gépjárművekre szakosodva folytatta autójavító iparát… 

Szisz fölényes, 32 perc előnnyel kivívott győzelmét a gyengébb teljesítményű – mindössze 90 lóerős – Renault nyergében egy műszaki újítás tette lehetővé: autójára a Michelin fivérek újdonságát, a könnyen cserélhető keréktárcsára szerelt gumiabroncsot tették fel. Szisz végül is szenzációszámba menő 100,8 km/h átlagsebességet ért el: az 1238,16 km-t 12 óra 14 perc 7 másodperc alatt teljesítette. Teljesítményével Európa-szerte népszerű lett, képeslapok, plakátok készültek róla. 

Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra (talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban is álmodtam), de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Szisz-filmet is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!