2026-07-15 - Passuth László szülinapján

Passuth László szülinapján

Áldás (július) hava 15.-én…

1900 Áldás (július) hava 15.-én született Passuth László, magyar író és műfordító Budapesten. 

Passuth Ferenc József, Sáros vármegye főszolgabírája és Éber (Ellenberger) Emánuella Eugénia gyermekeként született. 
Nagybátyja Éber Antal közgazdasági író és politikus volt. 

1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. A „Kincses Kolozsvár” termékeny szellemisége, gazdag kulturális és történelmi öröksége meghatározták mind emberi, mind írói pályáját. Több történelmi regénye helyszínéül is Erdélyt választotta.

Trianon terrora és az oláh kirekesztés nyomán került (1920-ban) Budapestre.
Édesanyja a rákospalotai Villasoron vásárolt házat, Passuth többnyire itt élt a későbbiekben is…

Regényeinek sorát az Eurázia nyitotta meg 1937-ben még az avantgárd jegyében.

Első nagy sikere a Móricz Zsigmond biztatására megelevenedett Esőisten siratja Mexikót regénye volt 1939-ben.
A monumentális, fordulatos és izgalmas mű nemcsak a hazai olvasókat hódította meg,
hanem a világ legkülönbözőbb nyelvterületein közkedvelt olvasmány lett.

Amikor (a kommunista terror fogságából) bő 3 évtizeddel később Passuth végre eljutott Mexikóba, nagy ünneplésben volt része:
úgy fogadták, mint az ősi azték civilizáció legjobb európai ismerőjét.
Ajánlott olvasmány : Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka – Passuth László

Úri magyar fölmenői és magas műveltsége miatt a nemzetvesztő kommunisták természetesen üldözték és be is tiltották.
1949-től 1956-ig a komcsi kirekesztősdi idején tiltás alatt állt, csakis fordításai jelenthettek meg. 
1956 után enyhült a nyomás… újra megjelentek remek írásai…

Rendkívül alapos filológiai fölkészültséggel, igen kifinomult stílusban írt.

A mai napig a legkedveltebb a „Spanyol Trilógia”, melyben a spanyol Habsburgok világuralmáról, majd a hanyatlásáról regél.
(Esőisten siratja Mexikót, Fekete bársonyban, A harmadik udvarmester)

Olvasásában is hanyatló korunkban érdekes jelenség, hogy míg életében azzal vádolták Passuthot, hogy túl könnyű kézzel ír, a ma olvasói meg egyre nehezebben birkóznak meg a Passuth-művekben sorjázó veretes kifejezésekkel és körmondatokkal.
Passuth László írói névjegye volt, hogy hatalmas történelmi tablókat festett, így a cselekmény-bonyolítása is dagályosabb,
hömpölygőbb, mint amit napjaink olvasói elvárnának.

Ajánlott olvasmányok:

A ma is ukrán megszállás alatt álló Munkács várának ostromáról is szól...

• Sasnak körme között (történelmi regény Zrínyi Ilonáról, Bp., 1956);

Aki pedig kirándulni megy, annak ajánlott... Erdélybe ... mag Taljánországba ...

• Négy szél Erdélyben (történelmi regény a Báthory családról (Báthory István és kora), Bp., 1957);
• A mantuai herceg muzsikusa. Claudio Monteverdi korának regényes története; (Zeneműkiadó, Bp., 1957)
• Lagunák (történelmi regény, betekintés Giorgione szerelmi életébe, Bp., 1958);

„Évtizedeken át ő volt a legtöbb kiadásban, legnagyobb példányszámban megjelenő magyar író. Ezt tulajdonképpen életében sem, halála óta sem bocsátották meg neki az irodalom bennfentesei.”
(Hegedüs Géza)

Passuth Lászlóról mind a mai napig nem született átfogó monographia.
Könyvei eggyöntetű sorozatban sem jelentek meg soha.
Ez a munka még mind ránk vár…

Passuth László szülinapján < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!