www.ujszeged.hu
2026. Áldás hava (Július) 17.-e - Ajándék, Bánk, Ond, Sarolta, Szabolcs, Szalárd, Szegfű, Szólát, Szórád, Zoárd, Zuárd, Zobor, Elek, Endre, Leó, Magdolna, Mária, Róbert neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-12-29 - ÓÉVBÚCSÚZTATÓ – HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS ! – HUSZT HAZATÉR !

ÓÉVBÚCSÚZTATÓ – HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS ! – HUSZT HAZATÉR !

Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő meddő óév(ek)re való visszatekintésűl …
E napon írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját :

Természetesen az eredetit letörölte az ördög népe… itt ez egy másolat… kalózok kell legyünk már a saját Hazánkban is,
ha magyarok akarunk lenni… ha Magyarok akarunk maradni… Mammón eltiporna ma minden Magyart…
Itt az idő ! Mammón fölszámolására !!!
Pusztítsuk el gonoszt ! Legyünk végre megint Magyarok !!!

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

Holdkeltekor – még Újév előtt – e sorokat gyermekeinknek továbbadni és velük együttszavalni is érdemes:

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér ?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl !

Cseke, 1831 december 29.

Husztot ma a neonáci ukrán terror réme uralja… a beteg Európa ma ezt támogatja…
Husztot és persze az egész magyar Kárpátalját fölszabadítani a megszállók gyilkos nyomása alól mindannyiunk Hite, Dolga, Kötelessége …

MAGYARORSZÁG MINDENBEN TÁMOGATHATJA UKRAJNÁT, HA AZ KIVONUL A MEGSZÁLLT MAGYAR TERÜLETEKRŐL
ÉS FÖLTÉTEL NÉLKÜL KIÜRÍTI AZ EZER ÉVE MAGYAR KÁRPÁTALJÁT !!!

ÓÉVBÚCSÚZTATÓ – HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS ! – HUSZT HAZATÉR ! < Nyisson ide !

De bizony koccintanunk is van mire :

Hóman Bálint szülinapján…

Fontosabb a tanító az egyetemi tanárnál, mert a nemzeti kultúra a néptanítótól függ” ( Hóman Bálint a Felsőházban 1938 április 18.-án)

Talán eggyetlen igazi bűne, hogy az 1941. június 26-i kormányülésen ő is jóváhagyta a Magyarország és Szovjetunió közötti hadiállapot kimondását…
Ezért utóbb a népbíróság 1946-ban „háborús bűnös”-ként el is ítélte és a kommunista terror a 1951 június 2.-ára a börtönben halálra is éheztette és gyötörte… 

Történészi munkáiból minden magyarnak olvasni és észbe vésni, egy életen át tudni érdemes:

UTURGUROK – BASKÍROK

Az 547 és 558 között egymással bizánci és perzsa szövetségben ádáz harcukat vívó „uturgur” és „kuturgur” népek nem sokkal utóbb végleg letűntek a történelem színpadáról. Amazok türk, emezek avar uralom alá kerültek, s nevük eltűnt az uralkodó népeknek a hódítás után alattvalóikra is alkalmazott neve alatt: uturgurokról 576-ban, kuturgurokról 597-ben hallunk utoljára, és a törökös „bittogor” és „altiagir” nevük sem szerepel többé a bizánci íróknál.
A Don–Dnyeper közén ez időpont után csak bolgárokról hallunk, a Donon túl újra az onogurok tűnnek fel.
Csak három század múltán találkozunk újra az „uturgur”, vagyis az „öturgur” név törökös „besgur”, vagyis „öt-ogur” alakjával,
a 9. század derekán Bizáncban „türk”, nyugaton „onogur-ungr”, s keleten „madsar” néven emlegetett magyarokra alkalmazva.





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Az Adriától Amerikáig

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Péter László: 14 írás József Attiláról

Bogár László - Hálózatok világuralma

Varga András: A régi Szeged

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Tömörkény István: Hétről hétre

10 nap az Iszlám Államban

Globális uralmi rend

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Tóth Béla: In prigione

Magyarország felszámolása

Péter László: A város cselédje

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira