2024. Ígéret hava (Május) 02.-a - Zsigmond, Atanáz neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Zsigmond napja

Hírlevéltár

2023-12-24 - Juhász Gyula – Betlehem(es ének) – éppen ma 100 esztendeje

Juhász Gyula – Betlehem(es ének) – éppen 100 esztendeje

Betlehem azaz Béjth Leħem (ܒܝܬ ܠܚܡ) – Kerek száz esztendeje látott napvilágot !

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Ki Betlehemben született ez este,
A jászol almán, kis hajléktalan,
Szelid barmok közt, édes bambino,
Kit csordapásztoroknak éneke
Köszöntött angyaloknak énekével.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Hogy anyja az Úr szolgáló leánya
És apja ács volt, dolgozó szegény.
És nem találtak más födélt az éjjel
A városvégi istállón kivül.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Kit a komor Sibillák megígértek,
Kit a szelid Vergilius jövendölt
S akit rab népek vártak, szabaditót.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
A betlehemi kisded jászolára,
Amely fölött nagyobb fény tündökölt,
Mint minden földi paloták fölött.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Augustus Caesar birodalma elmúlt,
Az ég és föld elmúlnak, de e jászol
Szelid világa mindent túlragyog !

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,
A kerek föld mindegyik gyermekéhez
Egy üzenettel jött: Szeressetek !

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
És hallgassátok meg az angyalok
És pásztorok koncertjét, mely e szent éj
Ezerkilencszázhuszonhároméves
Távolságából is szivünkbe zeng.

Ó emberek, gondoljatok ma rá,
S gondoljatok rá holnap és minden áldott
Napján e múló életnek s legyen
A betlehemi énekből öröm,
A karácsonyi álomból valóság,
És békessége már az embereknek !

(1923 Karácsonyán)

A magyarságáért méltatlanul feledött szögedi rajzoló, Bozó Gyula képe

Betlehem – Betlehemes ének– Először, Betlehem címmel a Szeged 1923 december 25.-ei számában jelent meg.
Utóbb a Pesti Napló 1924 december 25.-ei számában jelentős eltérésekkel, Betlehemes ének címmel.
Akkora a különbség a két változat között, hogy mindkettőt önálló alkotásnak tekintjük.

Juhász Gyula – Betlehem(es ének) < Nyiss ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Az élő Árpádok

Juhételek

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Tóth Béla

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Szeged (magyar)

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Péter László: Kálmány Lajos

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Mária román királynő párizsi követsége

Halételek

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből