2026. Föld hava (Szeptember) 20.-a - Friderika neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-09-27 - A magyar Vaskapu avatása napján

A magyar Vaskapu avatása napján

A szabályozott szakaszt, a hajózható Vaskapu-t 1896-ban adták át. Éppen ezen a napon !!!

A Vaskapu megnyitása 1896-ban

Az al-dunai szakaszon a magyar kormány viselte a szabályozási munkálatok teljes költségét. Ma pedig mindez másé… És mi tűrjük !!! Ezt is… Pedig viselkedhetnénk már végre magyarul is !

Vaskapu, mint jelentős természeti akadály a legtöbb nyelvben Vaskapu : törökül Demirkapı, németül Eisernes Tor, bolgárul Железни врата, oláhul (rumunyul) Porțile de Fier. Érdekesség, hogy rácul (szerbül) Đerdapska klisura / Ђердапска клисура azaz Gyerdapszka kliszura a török ‘örvény’ jelentésű girdap szóból származván „örvényes szoros”... No de a török is sokat rabolt… e szava is a perzsa گرداب‎ (gerdâb) szóból származik… Ebből a perzsa ‘kerek víz’ vagy ‘körző víz’-ből, a gerd āb-ból pedig minden magyarnak ismerős az ‘abál’ szavunk víz alapja…

E folyam-szoros a magyar Kárpátokat választja el a Balkán hegységtől, de tágabb látótérben a Kárpát-medence és a Balkán-félsziget választéka ősidőktől.

A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette föl, és a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték ugyan, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban folytatták.

Az emléktábla 1885-ben készült, amely a szoros északi, ma átmenetileg oláh (megszállás alatt álló) oldalán található.

Baross Gábor, a „vasminiszter” maga szervezte a költségvetési eszközöket. Lászlóvára előtt néhány kilométerrel, a Széchenyi-út megmaradt része mentén látható a sziklafalon a hatalmas, 10×7 méteres Baross-emléktábla. A tábla szövege öles betűkkel hirdeti: „Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI t. czikelye által elrendelt szabályozása megkezdetett I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök idejében Bellusi Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember XV-én. Isten áldása legyen e művön és megalkotóin.”

Oly hatalmas vállalkozásról volt szó, hogy ehhez fogható építkezés addig mindössze egyetlen akadt a világon, a montréali vízlépcsőé a Szent Lőrinc-folyón.

Mednyánszky László festménye a Vaskapuról

A magyar Vaskapu avatása napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Péter László: 14 írás József Attiláról

Péter László: A város cselédje

Mangalica

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Juhételek

Tóth Béla

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Péter László: Szegedi seregszámla

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Szeged (magyar)

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Bogár László - Hálózatok világuralma

Magyarország, a vonakodó csatlós

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Mr. Trianon

Gulyás László : Edvard Bened