2026. Föld hava (Szeptember) 20.-a - Friderika neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-10-07 - Putyin szülinapján

Putyin szülinapján

MAG (OKTÓBER) HAVA 7.-ÉN…

1952-ben e napon született Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, 2000-től mostanáig Oroszország második elnöke.
Neve oroszul: Владимир Владимирович Путин. A helyes kiejtése itt !

Munkáscsaládban született Vlagyimir Szpiridonovics Putyin (1911–1999) és leánykori nevén Marija Ivanovna Selomova (1918–1998) gyermekeként az akkori Leningrádban, amely ma ismét Szentpétervár. Önéletrajza szerint nehéz körülmények közt éltek, apja gyári munkás volt, anyja segédmunkákat vállalt. Szülei Leningrád ostromát is átélték, apja egy repesz miatt élete végéig sántított, anyja pedig majdnem éhen halt. Ő maga nem várt gyerek volt, és a nélkülözések közepette… hol patkányokkal, hol erősebb gyerekekkel kellett megküzdenie.

„A leningrádi utcákon nőttem föl, ahol megtanultam az aranyszabályt: ha a harc elkerülhetetlen, neked kell bevinned az első ütést.” – mondta egy 2015-ös interjúban a három danos dzsúdómester. Az utcai verekedések irányították érdeklődését a küzdősportok felé, és ez a harcrakész fölfogás határozta meg későbbi politikai lépéseit is…

Európában vannak olyan „szabad” országok, ahol szabadon lehet gyalázni Őt, míg például egy bevándorló, ingyenélő gyilkos feketére a „fekete” szót kiejteni is politikai öngyilkosság…

Putyin szülinapján < Nyisson !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Gulyás László : Edvard Bened

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Péter László: Néprajz, népműveltség

Lengyel András: A „másik” Móra

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Varga András: A régi Szeged

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Kenyér és Bor

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Harmatszedés égi mezőkön

Gabonakonyha

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Péter László: Radnóti Miklós

Kilófaló sütemények

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák