2026. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-07-15 - Passuth László szülinapján

Passuth László szülinapján

Áldás (július) hava 15.-én…

1900 július 15.-én született Passuth László magyar író és műfordító Budapesten. 

Passuth Ferenc József, Sáros vármegye főszolgabírája és Éber (Ellenberger) Emánuella Eugénia gyermekeként született. 
Nagybátyja Éber Antal közgazdasági író és politikus volt. 
1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. „Kincses Kolozsvár” inspiráló szellemisége,
gazdag kulturális és történelmi öröksége meghatározták mind emberi, mind írói pályáját.
Több történelmi regénye helyszínéül is Erdélyt választotta.

passuth_hivatalnok.jpg

Trianon terrora és az oláh kirekesztés nyomán került (1920-ban) Budapestre. 
Édesanyja a rákospalotai Villasoron vásárolt házat, Passuth többnyire itt élt a későbbiekben is…

Regényeinek sorát az Eurázia nyitotta meg 1937-ben még az avantgárd jegyében.

Első nagy sikere a Móricz Zsigmond biztatására megelevenedett Esőisten siratja Mexikót regénye volt 1939-ben.
Monumentális, fordulatos és izgalmas mű nemcsak a hazai olvasókat hódította meg,
hanem a világ legkülönbözőbb nyelvterületein közkedvelt olvasmány lett.

Amikor (a kommunista terror fogságából) bő 3 évtizeddel később Passuth végre eljutott Mexikóba,
nagy ünneplésben volt része: úgy fogadták, mint az ősi azték civilizáció legjobb európai ismerőjét.

Passuth László szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Péter László: Szegedi számadás

Mr. Trianon

Varga András: A régi Szeged

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Mé piros a gólya csőre?

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Péter László: Néprajz, népműveltség

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Az Adriától Amerikáig

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Ehető virágok

Halételek

Az élő Árpádok

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”