www.ujszeged.hu
2024. Ígéret hava (Május) 03.-a - Tímea, Irma, Jakab, Fülöp neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Árkád

Mit is jelent az, hogy "árkád"?

Árkád (lat. arcus) ív, ívezet, ívsor, ívtornác. Szoros értelemben véve egy pilléreken v. oszlopokon nyugvó ív, mely lehet nyilt v. vak (arcade aveugle). Tágabb értelemben több ív egymásutánját egy egész ívsort értünk A. elnevezés alatt, sőt értjük alatta azt az egész folyosót v. tornácot is, melyet a nyilt Á.-ok a homlokzat v. udvar falával együtt képeznek. Már a klasszikus építészet alkalmazta az Á.-okat p. az amfiteátrumok homlokzatain. A középkori építészet, a mellett, hogy gyakran egész utcát Á.-okkal szegélyezett (p. Bern), azokat kisebb nagyobb architektonikus díszítménynek is fölhasználja. Az olasz renaissance kedvteléssel alkalmazza az Á: kat különösen a paloták udvaraiban, sokszor több sorban is egymás fölött, p. a kancellária-palotában Rómában, a genovai, a firenzei palotákban stb. Ábránk az urbinói palota udvarának Á.-jait mutatja be. Elegáns, könnyü és pompás polikrómdíszítéssel ellátott Á.-kat építettek az arabok (Alhambra). (Pallas nagylexikona)


Alhambra árkádok


Urbino Medici - Riccardi Palace

 

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Kilófaló finomságok

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Mangalica

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

A magyar szürkemarha

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Kecske ételek

Tömörkény István: Hétről hétre

Harmatszedés égi mezőkön

Gyökerek és fények

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Aranyszarvas földjén

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Kilófaló lakomák

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Bogár László : Örvényben

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)