2020. Áldás hava (Július) 05.-e - Emese, Sarolta, Antal neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!



Újabb bevásárlóközpont készül – csőbe húzott civilek?

Az elmúlt héten több, egymástól független forrásból is olyan információk jutottak el a SZEGEDma.hu szerkesztőségéhez, hogy újabb multi bevásárlóközpontot terveznek Szegeden. A beruházásban érdekelt ingatlanfejlesztő cégek megkeresték a Védegylet szegedi csoportját is, a civilek kinyilvánították együttműködési szándékukat a projektet előkészítő, annak szükségességét is vizsgáló tervezési folyamatban, ám miután új információk merültek föl, tudomásukra jutott, hogy egy nyilatkozatukat többen tévesen, a konkrét beruházás támogatásaként értelmezik, félremagyarázzák, visszavonták azt…

Az elmúlt héten több, egymástól független forrásból is olyan információk jutottak el a SZEGEDma.hu szerkesztőségéhez, hogy újabb multi bevásárlóközpont készül Szegeden. Úgy értesültünk, fővárosi ingatlanfejlesztő, ingatlanforgalmazó cégek érdeklődnek egy makkosházi, a körtöltésen kívüli, a Sándorfalvi úttól keletre fekvő, magánkézben lévő terület iránt, s a tárgyalások már javában folynak is, a városháza pedig biztosítaná az ehhez szükséges jogszabályi hátteret, végrehajtaná a szabály-, illetve tervezetmódosításokat. A tervezett beruházás azonban erdőirtással járna együtt (amellett, hogy erősen megkérdőjelezhető, szükség van-e a megyeszékhelyen újabb, hasonló kereskedelmi egységre…). Többen egy francia székhelyű csoportot sejtenek a projekt hátterében.
Megkeresett bennünket a Védegylet civil szervezet szegedi csoportja is, mely jelezte: a beruházni szándékozó cégek képviselői együttműködésüket kérték a tervezéssel kapcsolatos részvételi folyamatban. Erre ők hajlandónak is mutatkoztak, ám az utóbbi napok során olyan hírek jutottak el hozzájuk, miszerint a hasonló beruházásokkal kapcsolatban mindig kritikus csoportjukat, illetve egy aláírt nyilatkozatukat nem az általuk hitt és kívánt módon kívánja felhasználni a városvezetés. A Védegylet ezért semmisnek tekinti, és azonnali hatállyal visszavonja nyilatkozatát.
A Védegylet álláspontját az alábbiakban olvashatják az üggyel kapcsolatban. Természetesen igyekszünk utolérni és megszólaltatni a beruházók és a városháza képviselőit is, amint bővebb információhoz jutunk, azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat.

Hogyan és miért nem támogatja a Védegylet a tervezett Sándorfalvi úti beruházást?

Az utóbbi napokban a legkülönfélébb helyekről kerestek meg bennünket azzal a nyilatkozattal kapcsolatban, amelyet állítólag egy tervezett beruházás támogatására adtunk volna ki. Szükségesnek tartjuk ezért rekonstruálni a történteket, illetve világossá tenni a Védegylet szegedi csoportjának szerepét, illetve álláspontját ebben a kellemetlen ügyben.

(I.) 2009 októberében megkeresett minket Szabó Péter (RealDream 2003 Ingatlanfejlesztő és Nagykereskedelmi Kft.), hogy egy beruházás előkészítése kapcsán a „szakmai tanácsunkat” kérje. A személyes találkozón aztán kiderült a tervezett beruházás helyszíne (Sándorfalvi út), annak jellege, illetve nagyjából az is, hogy mi lenne ebben a Védegylet szegedi csoportjának a szerepe. (Bizonyos nehézségek merültek fel a területtel kapcsolatban: egy 11 hektáros erdődarab is található a közel 40 hektáros, fejlesztésre kiválasztott területen – miközben közismert, hogy a város terveiben a Szeged környéki véderdők megtartása szerepel.) Nagyon különösnek találtuk, hogy a befektetői csoport éppen hozzánk fordult (akik a legkeményebb kritikusai voltunk az elmúlt években minden ilyen típusú beruházásnak), és első reakciónk az volt, hogy jelezzük: nem tudunk támogatni egy ilyen beruházást. Még akkor sem, ha az erdőt ott a környéken pótolnák is, illetve (az ökológus kolléga véleménye szerint, akit a helyszíni szemlére magunkkal vittünk) a kivágásra szánt erdő „értéke” megkérdőjelezhető a tájidegen (adventív) fajok magas aránya miatt.
Két ok miatt azonban ezúttal mégis valamiféle együttműködés mellett döntöttünk. Egyik, hogy mi „zöldek” folyamatosan olyan pozícióba kerülünk, hogy mindent zsigerből ellenzünk, és képtelenek vagyunk a konstruktív együttműködésre. Tekintettel arra, hogy több éve tartó aktív helyi részvételünk kapcsán most először kerestek meg minket együttműködési szándékkal, ha a nem-együttműködés mellett döntünk, újra ránk sütik a mindent ellenző zöldszervezet bélyeget. A másik, hogy a 21. században elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a város fejlesztéséről szinte kizárólag egy-két „erős ember” (és az őket megkörnyékező befektetői és gazdasági csoport) döntsön kénye-kedve szerint (gyakran az elfogadott stratégiai és hosszú távú fejlesztési koncepciókkal szöges ellentétben) – ráadásul a társadalmi szervezeteket mindehhez elvtelenül felhasználva (hol kizárva őket a folyamatból, hol a támogatásukat, hallgatásukat kérve, hol pedig, éppen ellenkezőleg, heves tiltakozásukban bízva, attól függően, hogy éppen mi szolgálja az érdeküket az aktuális ügyekben).

A Szögedi Védegylet tiltakozása

A tervezett beruházással kapcsolatban a városvédő Szögedi Védegylet is tiltakozó közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz.
A Szögedi Védegylet, a városvédő egyesület tiltakozik az újabb véderdő veszélyeztetése ellen. Szegednek pedig nem új szipolyáruházra (multikézben lévő bevásárlóközpontra), nem újabb gyarmatosítókra van szüksége, hanem saját kisvállalkozóinak a támogatására! Egyébiránt kultúrországokban – ahol nem a neobolsevik szabad rablás tombol – a város főmérnöke jelöli ki, mely városrészekbe mekkora bevásárlónegyed és hova építhető. Ezek után tesznek a kijelölt helyre ajánlatot a befektetők. Így a helyre és lakosságára méretezett és további forgalmi dugókat nem gerjesztő, élhető városrész-magok jöhetnek létre… Elég a barbÁrkádokból és kenderSparokból.
Elég a vérünket szívó külföldi profitszivattyúkból!
Szabó László elnök

(II.) Az együttműködési szándék egy olyan („kiegyensúlyozott, átlátható és elfogulatlan”) társadalmi folyamat végigvitelére vonatkozott, amely a részvételi tervezésen és az érintettek bevonásán alapul, amelyet független, külső (szakmai és etikai szempontból egyaránt feddhetetlen) szakértői (kutatói) csoport végez – ennek kiválasztására tettünk javaslatot. Egy ilyen (részvételi) folyamat megvalósítása már régi célunk Szegeden, csupán ennek tisztességes lefolytatására akartuk rávenni a fejlesztőt (illetve a városvezetést), semmiképpen sem magára a beruházásra (és az erdőirtásra) mondtunk igent! (Minden egyéb jellegű együttműködést visszautasítottunk, érintettek lévén sem szakértőként, sem a folyamat koordinálásában nem kívántunk közvetlenül részt venni.) .
A folyamat végigvitele (illetve annak lezárása) előtt természetesen semmi olyasmi nem történhet a tervezett beruházás kapcsán (szabályozási terv módosítása, településfejlesztési döntés, fák kivágása stb.), amely a folyamatot visszafordíthatatlanná teszi, vagy akárcsak annak megindítását jelentené. Ha ugyanis valami ilyesmi elindul, akkor az egész részvételi tervezés értelmét veszti. Egy ilyen tervezési folyamatnak ugyanis csak akkor van értelme, ha az érintettek úgy érzik, igenis lehet befolyásuk a döntésre, nem pedig úgy, hogy bábok egy előre eltervezett színjátékban.
Ezzel összhangban az ajánlott kutatócsoport a következő ütemezési javaslatot tette: három előkészítő fázis alapján készül egy megvalósíthatósági tanulmány 2010. március elseji határidővel, és csak ezt követően kerülne sor a tulajdonképpeni részvételi tervezési folyamatra.
Mik az előnyei egy ilyen részvételi folyamatnak? Elsősorban az, hogy a döntés az érintettek bevonásával, a nyilvánosság előtt történik, nem pedig különféle (láthatatlan) alkuk és paktumok, színfalak mögötti „lobbitevékenységek” eredményeképpen – ahogyan sajnos a képviseleti demokráciát minálunk még manapság is értelmezik. Egy ilyen folyamatban nem csupán a városvezetés néhány erős emberének (illetve a velük kapcsolatban álló üzleti köröknek) az akarata kapna hangot, hanem az érintettek jóval szélesebb köre is állást foglalhatna végre – akár egy ilyen, a város szempontjából stratégiai jelentőségű kérdésben is.
Egy ilyen folyamatban a Védegylet szegedi csoportja a számos érintett egyike lett volna csupán, mely természetesen a tőle megszokott elvi álláspontot képviselné a multik agresszív terjeszkedése és a véderdők megóvása ügyében egyaránt. Így viszont (adott esetben) kiderülhetne az, hogy egy ilyen beruházást nem csak a „felelőtlen, fejlesztésellenes civilek” opponálnak, hanem a városlakók jelentős többsége is. (Ellenkező esetben pedig az, hogy a többség bevásárlóközpontot akar, ami szemben áll ugyan a mi értékrendünkkel, de akkor már nem a városvezetés vagy egyes üzleti körök „vernék ezt keresztül” a közgyűlésen, hanem bizonyíthatóan széles társadalmi támogatottság állna a döntés mögött.). Az együttműködési megállapodás erre vonatkozott, a társadalmi elfogadottság felmérésére irányuló részvételi folyamat végigvitelére – minden esetleges további lépés ennek a függvénye (illetve következménye) kell, hogy legyen.
(III.) Az előzetes megállapodás megfogalmazása óta azonban több olyan információ (és/ vagy szóbeszéd) jutott el hozzánk, amelyek (amennyiben igaznak bizonyulnak) a fenti megállapodás korrektségét (és annak betartását) alapjaiban kérdőjelezik meg.
(1) Több helyről is megkerestek minket, hogy úgy hírlik, az illetékes iroda a szabályozási terv módosításának előkészítését már meg is kezdte (talán már el is készítette), sőt, a következő közgyűlésen a kérdés már akár előterjesztésre formájában is megjelenhet. (2) Ráadásul a polgármester a beruházást éppen a mi „elvi támogatásunkkal” akarja legitimálni („még ők sem ellenzik”), amikor a közgyűlési döntéshez támogatókat keres.
(3) Időközben kiderült az is, hogy a másik érintett ingatlanfejlesztő cég (Trade-Invest Kft. – Egenhoffer Péter) is dolgozott már a városban, például amikor a Szegedi Vadaspark melletti beruházás kapcsán indokolatlanul eltüntetett jegenyesor az ott élők részéről szintén nagy felháborodást váltott ki. (4) Végül a napokban olyan információk is eljutottak hozzánk, hogy a Szegeden régóta nagyobb összefüggő területet kereső Auchan állna a dolgok hátterében, amely cég Dunakeszi melletti terjeszkedése miatt az ottani rendkívül értékes tőzegláp került épp ezekben a napokban végső veszélybe – országos tiltakozást váltva ki ezzel a természetvédők széles körében.

Tekintettel arra, hogy ezen igen lényeges információk egyikét sem közölte velünk a fejlesztő az egyeztetések során, és ezen információk, amennyiben igaznak bizonyulnak, ellehetetlenítik az általunk az együttműködés minimumaként megszabott részvételi folyamat érdemi lefolytatását, a helyzet pontos tisztázásáig a részvételi folyamat támogatására vonatkozó előzetes nyilatkozatunkat semmisnek tekintjük, és azt azonnali hatállyal visszavonjuk.

Szeged, 2009. november 30.
Málovics György és Szentistványi István (a Védegylet szegedi csoportja nevében)

Forrás: www.szegedma.hu

 

Balázs Imre: Béketelep története

Kilófaló finomságok

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Írások a Nagyárvízról

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Péter László: Szegedi seregszámla

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Kilófaló lakomák

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Az Adriától Amerikáig

Bogár László - Hálózatok világuralma

Juhételek

Tóth Béla

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Szeged (magyar)