2024. Ígéret hava (Május) 05.-e - Györgyi, Irén neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2023-11-22 - 150 éves (lenne) a dalmát és (e)isztriót nyelvek talján tudósa

150 éves (lenne) a dalmát és (e)isztriót nyelvek talján tudósa

A mai napon éppen 150 éves (lenne) Bartoli, a dalmát és (e)isztriót nyelvek talján tudósa…

Matteo Giulio Bartoli Albonában, az Eisztrián született 1873 Enyészet (november) hava 22.-én.

Szülőhelye (nyelvi) szelleméhez méltón az olasz nyelv rokonkörét kutatta a Isztrián, 
amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt.
Ma horvát megszállás alatt áll. Bár a magyarnak éppen annyi joga lenne hozzá !

Tito tömeggyilkos partizánjainak népirtása nyomán mind a dalmát nép, mind az (e)isztrióta nép eltűnt. Említésre méltó,
hogy a legutolsó osztrák-magyar népszámlálás szerint 1910-ben szinte minden (e)isztriai városban,
az Adria-parton 90% fölötti volt a talján avagy olasz (az (e)isztrióta) jelenlét. Azóta a 10%-ot sem éri el sehol…
Az is említésre méltó, hogy ahol nem volt 90%-os talján (olasz) jelenlét, ott a kisebbséget osztrákok és magyarok (nem pedig horvátok) adták.

Az osztrák-magyar népszámlálás 1910-ben az (e)isztriai anyanyelvűeket is talján (olasz) nyelvűként jelöli pirosas színekkel.
Megjegyzendő : az (e)isztriai nyelvet nem ismerték el sohasem…
Az (e)isztrióta nagyjából a Leme (ma Lim) csatorna, vagyis az Isztria (horvátkodón csak Isztra) nyugati partjának fjordja két partjától lefelé számíthatjuk.
Bartoli szülőhelye, Albona (horvátkodón Labin) nagyjából az Isztria keleti közepének narancs foltja.

A legkevesebb lenne, hogy Bartolinak szobra és emlékháza álljon ma Albonában !
Ezt indítványozom a 150. szülinapján.

Giulio Bartoli A Dalmát (nyelv) azaz Das Dalmatische (1906) tanulmánya az eggyetlen teljes átfogó leírása
az azóta kihalt dalmát nyelvnek...

A dalmát nyelv hajdani nyelvjárásainak központjai

A dalmát városok : Zára dalmátul JaderaTrau dalmátul Tragur, Traù, Spalato dalmátul is Spalato, Ragusa azaz Ragúza
dalmátul Raugia vagy Ragugia [ejt: Raúdzsa vagy Ragúdzsa], és Kattaró, dalmátul Cattaro, mind saját tájszólással rendelkeztek.
Veglia szigete, dalmátul Vikla, meg Crepsa és a rab Arba is mind dalmátul beszélt...

150 éves (lenne) a dalmát és (e)isztriót nyelvek talján tudósa < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Mr. Trianon

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Lengyel András: A „másik” Móra

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Juhételek

Tápai Antal : Életutam

Bioételek gabonából

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Harmatszedés égi mezőkön

A leves hazudik

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Mé piros a gólya csőre?

Lakomakönyv

Magyarország felszámolása

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Balázs Imre: Béketelep története

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista