2024. Ígéret hava (Május) 05.-e - Györgyi, Irén neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2022-11-24 - Lőrincze Lajos szülinapján

Lőrincze Lajos szülinapján…

Lőrincze Lajos Szentgálon született, 1915 november 24.-én. 

A névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés volt az élete.
Társszerzője volt a Nyelvművelő kézikönyvnek és A magyar nyelvjárások atlasza-‘nak.

Lőrincze Lajos fortepan 147196.jpg

Lőrincze Lajos magyar nyelvész, egyetemi tanár

1952-ben Kodály Zoltán biztatására indította meg a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsorát,
majd 1979-től a műsor szerkesztőbizottságának elnöke lett. Műsorában a magyar nyelv egy-egy kérdésével foglalkozott,
ízesen szép beszédét a közönség jóformán minden rétege hallgatta…

A Nyelvtudományi Társaság alelnöke volt 1953-tól, ezen belül a magyar szakosztály elnöke.
1954-től a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője lett; az MTA lapja különszámmal emlékezett meg róla,
születésének 90. évfordulója alkalmából. Széles körben ismertté tette nevét a Magyar Televízióban készített nyelvművelő műsora.
Nevéhez fűződik a Magyar Televízió első telefonos műsora, a Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol címmel, műsorvezetője volt ennek az adásnak.

Szerkesztője volt a Magyar Nyelvőr mellett az Édes Anyanyelvünk, a Nyelvünk és kultúránk folyóiratoknak is.
Részt vett A magyar nyelvjárások atlasza (1968–1977) gyűjtőmunkálataiban, amelynek összefoglalását 
A magyar nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere kötetben adta közre.

A Lőrincze Lajos név a 80-as évekre fogalommá lett !

Sokoldalú munkásságának középpontjában az emberközpontú nyelvművelés állt,
amelyről legrészletesebben az ugyanezen a címen megjelent kötetében írt…

Jellegzetes hanglejtése miatt már életében számos móka tárgya, céltáblája is lett…

Lőrincze Lajos szülinapján...< Filmmel, hanggal... Katt ide …





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Gabonakonyha

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Magyarország, a vonakodó csatlós

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Gulyás László : Edvard Bened

Péter László: Radnóti Miklós

Péter László: 14 írás József Attiláról

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Aranyszarvas földjén

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Szárnyas ételek

Tóth Béla: In prigione

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden