2024. Ígéret hava (Május) 05.-e - Györgyi, Irén neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2022-06-23 - A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN

A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN

SZABÁCS OSTROMA 1521 NAP (JÚNIUS) HAVA 20.-ÁTÓL ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 7.-ÉIG TARTOTT …

Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470)
Magyarország része, ill. a hűbéri Macsói Bánság központja volt.

A Szabács várát védő Logodi Simon és Torma András eltökélték, hogy kitartanak a végsőkig és erre ünnepélyesen föleskették a várat védő katonákat is 
(akárcsak egy bő emberöltővel később Dobó István az egrieket). A védőknek elfogyott a lőpora, így nem használhatták a tűzfegyvereiket sem.
Bár lehetőségük adódott volna, hogy a Száván át elmeneküljenek, de Logodiék becsülettel a kitartást, a hősi harcot választották
Július 7.-én kezdődött meg az utolsó roham. A SZABÁCSI VÉSZ ! A maradék hatvan magyar meg rác vitéz a város főterére gyűlt össze,
hogy ott vívja meg utolsó összecsapását az ellenséggel. A kegyetlen öldöklésben mindannyian hősi halált haltak. Példát mutatva fél ezredévre minden magyarnak !

Az igen kétes értékű belviszályhős Dózsa György helyett a legendába illő Logodi Simonról és Torma Andrásról illene minden magyar városban és faluban utcákat elnevezni !!! 

Az országot romba döntő Dózsa az antimagyar komcsik örökén máig mindenütt ott van, míg Magyar Hősünk, a Szabácsot holtig védő Logodi meg sehol !!! Ébresztő, Magyarország !!!

A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Kecske ételek

Péter László: A város cselédje

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Globális uralmi rend

Balázs Imre: Béketelep története

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Bogár László : Bokros újratöltve

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Harmatszedés égi mezőkön

Bogár László : Örvényben

Helyünk és sorsunk Európában

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Gulyás László : Edvard Bened