www.ujszeged.hu
2026. Ígéret hava (Május) 26.-a - Aladár, Fülöp, Evelin neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-05-30 - Hősök Kapuja

Hősök Kapuja

1937. Ígéret (május) hava 30.-án a kormányzó jelenlétében avatták föl 12 ezer szegedi hősi halott emlékművét, a Hősök kapuját…

A Hősök kapuját, 12000 szegedi hősi halott emlékművét, 1937. május 30-án a kormányzó jelenlétében avatták föl.
Klebelsberg elgondolása volt, hogy az épülő Fogadalmi templommal és a Dóm téri épületekkel összhangban a tér előterét, a Gizella teret, a mai Aradi vértanúk terét is ki kell alakítani. Terve szerint a térről kiinduló Boldogasszony sugárút két első épületét, az újonnan fölépült tanítói internátust (ma Ságvári Endre gimnázium) és az egykori DEMKE-palotát, a későbbi Horthy (ma József Attila és Irinyi János) kollégiumot hatalmas, hármas nyílású kapuval össze kell kötni. Az évekig tartó tervezgetés során városkapunak, palotakapunak nevezték. Végül Pálfy József polgármester 1936 tavaszán javasolta, hogy Hősök kapuja legyen, és az összes szegedi hősi halott emlékét hirdesse. A további munkát e gondolat irányította...

Hősök Kapuja < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Szárnyas ételek

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Dankó Pista

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Gulyás László : Edvard Bened

Péter László: Szegedi számadás

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Oláh Miklós: A Csillagépület

Gabonakonyha

Cukor Blues

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Globális uralmi rend

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus