2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-04-05 - HÚSVÉTRA – EGY ÉVSZÁZAD TÁVOLÁBÓL ÜZEN GYALUNK

HÚSVÉTRA – EGY ÉVSZÁZAD TÁVOLÁBÓL ÜZEN GYALUNK

Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először
a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel.

Juhász Gyula és a nők– Vates

Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban :

Husvéti stanzák

 Húsvétra

Köszöntelek, te váltig visszatérő
Föltámadás e  földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő, te zendülő pagony !
Köszöntelek, Élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom :
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S a lét : diadal az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm : neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény !
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én !
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van :
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban !

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt  nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És néki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt…
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd ó Élet, hogy Föltámadás van !

 

A szögedi rajzoló, Bozó Gyula képeslapja is csaknem százesztendős… (még ha pestiessen mekegve írja is) – Hisz azóta várunk
epedve a Magyar Föltámadásra…

Husvéti stanzák – Husvétra. – Először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Ennek a kivágata megvan a Kilényi-gyűjteményben a költő saját kezű javítgatásaival. Ezt tekintette kézıratnak, így innen közölte e költeményt Paku (2: 119-120., 363.) is.  Megjelent később a Szeged 1921 március 27.-ei számában Husvétra címmel. Majd legutóbb a szegedi Színházi Újság 1923 március 31.-ei számában is Husvéti stancák címmel, de mivel ez utóbbi az első közléssel egyezik meg szinte, nyılván annak gépies újraközlése, így nem ezt, hanem az 1921-es közlést, ill. a kézıratos javítás legjavát tekintjük a végleges tısztázatnak. Péter László hīvta föl a figyelmet e költemény szokatlan rímképletére: a-b-a-b-a-b-c-c – Ő rótta kéziratosan a nyomtatott sorok vége mellé saját kötetébe (Juhász Gyula összes versei, 1963.)…

HÚSVÉTRA – EGY ÉVSZÁZAD TÁVOLÁBÓL ÜZEN JUHÁSZ GYULA < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Tömörkény István: Hétről hétre

Bogár László - Hálózatok világuralma

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Helyünk és sorsunk Európában

Kenyér és Bor

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

A tudás még nem bölcsesség

Dankó Pista

Tóth Béla: In prigione

Kilófaló finomságok

A magyar szürkemarha

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Írások a Nagyárvízról

A leves hazudik