2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-03-08 - Kinek a Nők Napja ?!

Kinek a Nők Napja ?!

Talán nem mindenkinek újdonság, hogy ...
EGY NEMZETKÖZI ÖSSZEESKÜVÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK...

Kikelet (március) hava 8.-a jóideje közismerten – Nőnap.
De eredetéhez illendőbben inkább Mezsdunaródnij Zsenszkij Gyeny.

Ez ugyanis mint szovjet ünnep nem is annyira nemzetközi, de bizonyosan kommunista !

NŐNAPI ÜDVÖZLET – OROSZORSZÁGBÓL SZERETETTEL…

Mi férfiak szívesen ünnepelgetjük az asszonyokat és hölgyeket bármelly napon…
De miért éppen a szövőnök lázadása napján tennénk ?!

Kezdem hát illendően egy klasszikus asszonymagasztalóval…

Íme, Shakespeare idézetével :

Age cannot wither her, nor customs stale her infinity variety…

Nőnek a kor nem árt, a megszokás sem koptatja el örök varázsát…
(Shakespeare: Antoniusz és Kleopátra)

Bizony nem ünneprontásként mondom, de magyarnak és minden épeszűnek ez a „nőnap” nem ünnep, csak egy szövőnőtüntetés évfordulója.
Kétes emlékezete nem illendő magyar lányaink és asszonyaink tisztes köszöntéséhez.

1857 kikelet (március) hava 8.-án New Yorkban 40 ezer szövőnő és varrónő (textil- és konfekcióipari munkásnő) lépett sztrájkba a béregyenlőséget és munkaidő csökkentését követelve. Ennek emlékére tartjuk – bolsevista nyomásra – ma is a nemzetközi nőnapot.

1932-es szovjet poszter a nemzetközi nőnapra – azaz hogy illendőbben, szovjet nevén: Mezsdunaródnij Zsenszkij Gyenyre.

Először 1913-ban bukkant föl a fölforgató gondolat Magyarországon a Nemzetközi nőnap első megemlékezéseként
az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott.
Hát akkoriban bizony nem kaptak virágot érte!

1948-ban a Rákosi-korszak egyik új ünnepeként kötelezővé vált a nemzetközi nőnap – helyesebben:
a new-yorki varrónő-tüntetés emléknapjának megünneplése.

Azután vörös rongyokba öltözött árulóink lassan, de módszeresen kiirtották eredeti szokásainkat
nemzetközi munkásmegmozdulások ünneplése kedvéért…

Őseink szép Asszonyünnepét – mi több, Asszonyünnepeit – dobtuk oda egy fölforgató eszme zűrzavaros ál-egalizmusáért.

De – a szövőnő-tüntetéstől elvonatkoztatva – Miről is nevezetes e nap?!

1950-ben Vorosilov marsall március 8.-án, a nemzetközi nőnap alkalmából jelentette be, hogy a Szovjetunió végre kifejlesztette saját atombombáját.

Hát ennél szebb köszöntőt leány, asszony vagy anya igazán nem álmodhat ! – Gratulálunk !
Ha nem is éppen virág, de “káprázatos” gombafelhő…

Március 8.-a… Tegyük végre a helyére! Ez egy nukleáris, bolsevista-feminista szövőnőnap!
Magyar lányhoz, asszonyhoz nem illő… Még a gondolata sem!

Ma már muszka szomszédaink is szabadulnának a szovjet örökségtől…

De bizony ez nem könnyű!

Nyugati, pl. angol kultúrkörben meg – éppen ellenkezőleg – nem is hallottak még e serény nőünneplő buzgalomról…
Ők inkább az Anyák Napját várják… mozgó ünnepen, éppen egy közeli hétvégén…

De van-e magyar út ? Független, őszinte és igaz ünneplése érdemes Asszonyainknak…

Bizony hogy van ! Minthogy…
Mindig is volt Magyar Nőnap, Magyar Asszonynap !
Nincs is messze! Húsvét utáni szerdán lesz itt az ideje.

Forgószerda a nap, melyen asszonyoknak dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!
Ilyenkor a férfiak kikímélik az asszonyokat !

Nem szégyen tanulni, itt az alkalom hát fölfedezni magyar gyökereinket a lányok meg az asszonyok ünneplésében is.

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. 
Tulajdonképpen ez a régi szögedi “Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz “Nemzetközi Nőnap” hangulatával,
hanem igazán a “Magyar Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, kikímélik asszonyaikat…

A hagyományőrzéséről is nevezetös Apátfalván húsvét után való szerdán, mint ők mondják: száraz szerdán nem dolgoznak semmit még a férfiak sem. Együtt ünnepelnek az asszonya(i)kkal. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. 
Ez a buzgó pihenés talán még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték.

A(z asszonyi) munkatiltó nap hetét sokhelyütt máig fehérhétként emlegetik, Somogyban a vendégjárásról egyenesen komázóhét a neve…

A HÚSVÉT UTÁN KÖVETKEZŐ SZERDA A SZÖGEDI TÁJON FORGÓSZERDA – ASSZONYI DOLOGTILTÓ NAP.
ILLENDŐEN EZ A MAGYAR NŐK NAPJA!

Beteges bolsevista majmolás helyett…

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

Nemzetközi Nőnap
helyett
visszatérő

Förgeteges Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!

Kíván
minden Lánynak és Asszonynak

Tisztelettel :
Dr. Szabó László

Kinek a Nők Napja ?!

Egyébiránt ...

Rímhányó Romhányi szülinapján

Hangozzon köszöntőül a ...

KANSZONETT

Oh, mint imádlak, bájpofájú süldő;
te konda dísze, sertésól csodája!
Hogy vonz e gonddal mocskolt szép tokácska
s e sárfüggőkkel ékesített fültő.

Még vályút álmodsz, henteregve koszban.
Nem sejted tán, hisz kis disznó vagy most még,
hogy más is van e földön, mint a moslék,
hogy súghatsz-búghatsz nászkanoddal hosszan.

Hússzék elé míg nem szólít a böllér,
míg végröföm az égre fel nem hangzik,
egy hizlaldáért el nem válnék tőled.

De jaj, te engem százszor is megölnél,
ha ülnél orvul mesterséges lagzit,
igent rebegve álnok fecskendőnek.





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Radnóti Miklós

Péter László: Szegedi tudósítások

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Magyarország felszámolása

Péter László: Néprajz, népműveltség

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Helyünk és sorsunk Európában

Balázs Imre: Béketelep története

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Bogár László : Örvényben

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Bioételek gabonából

Magyarország, a vonakodó csatlós

Gulyás László : Edvard Bened