2026-02-18 - Pongrátz Gergely szülinapján…

Pongrátz Gergely szülinapján…

Jégbontó (február) hava 18.-án…

1932-ben e napon született Szamosújvárott Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom hőse,
a Corvin-közi fölkelő csoport parancsnoka († 2005)

Pongrátz Gergely édesapja ágán erdélyi örmény ősöktől (Pungucz) származott,
édesanyja pedig lengyel származású volt.

Egészséges gondolkodású, antikommunista értelmiségi családba született.
Nyolc testvére volt, akik közül öt vele együtt harcolt a Corvin közben…

Édesapja 1940-ben Szamosújvár polgármestere volt. Szülővárosában Gergely ugyanezen évben tanúja volt a magyar csapatok bevonulásának és a Hazatérés ünneplésének a visszacsatolt Partiumban és Észak-Erdélyben.

Később a megszálló oláh és szovjet csapatok elől 1945-ben Mátészalkára menekültek, 1946-ban pedig Soroksárra. Pongrátz Gergely az édesapjára így emlékezett: „Amikor meglátta az első orosz katonát, akkor megfogadta: addig, amíg itt vannak az oroszok, nem borotválkozik. Mellig érő szakállal temettük ’56 áprilisában.”

Pongrátz Gergely a mezőgazdasági gimnáziumot Bácsalmáson végezte. A ceglédi városi tanács főállattenyésztője lett : „Agronómus lettem, és csakis őrangyalomnak köszönhettem, hogy börtön nélkül megúsztam a közel 12 évig tartó kommunista rendszert” – írta 1982-ben megjelent könyvében.

1956 október 29.-én este Váradi Gyula vezérőrnagy egy magyar katonai küldöttséggel azért érkezett a Corvin közbe, hogy a felkelőkkel feltétel nélküli fegyverátadásról tárgyaljon, cserébe a szovjetek ígért kivonulásáért. A tárgyaláson a Corvin köziek közt a legradikálisabbak Pongrátz Gergely és Falábú Jancsi voltak, akik azt mondták : amíg szovjet csapatok vannak Magyarországon, még részlegesen sem fogják letenni a fegyvert – a szovjetek kivonulását, a függetlenséget, a Varsói Szerződés felbontását, az ÁVH leszerelését és többpártrendszert követeltek.

A szovjet csapatok támadásának november 4.-én ellenálltak a Corvin köziek és még napokig kitartottak.
Pongrátz Gergely a hatalmas veszteségek miatt nem hitt abban, hogy a Corvin közt tartani lehet, így lemondott a főparancsnokságról is.

November végén családjával elhagyta az országot és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz.

Pongrátz Gergely élete a forradalom leverése után évtizedekig két földrész, Európa meg Amerika között ingázott. 1957-ben Chicagóban a Magyar Szabadságharcos Szövetség alelnökének választották (az elnök Király Béla lett), később 15 évig, 1982-es lemondásáig a szervezet elnöke volt.

1991-ben végleg hazaköltözött…

1997 őszén a hazai termőföld védelmében szervezett engedély nélküli tüntetésen a rendőrök maradandó sérüléssel jutalmazták.

Pongrátz Gergely hozta létre és vezette az 1956-os Pesti Srác Alapítványt. 

Corvin köz, 1956 címmel könyvet írt a forradalomról. Ez 1982-ben először Chicagóban jelent meg, majd 1989-ben bővített kiadásban
és 1992-ben még egyszer Budapesten.

A magyar nemzet szégyene Szabadságharcosunk méltatlan mellőzetése.
Kiskun-Majsán az 56-os múzeuma udvarán érte Őt a szívszélütés…

Pongrátz Gergely igazán megérdemelne végre egy méltó történelmi kalandfilmet !!!
De a Corvin közi pesti srácok bizony még többet is…

Szerény(telen)ségem nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra (a rasszista, antimagyar libernyák homokozóban)… De a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már… sőt rendez(get)ik is már a CORVIN KÖZ filmet is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! … Mint ahogyan azt magam te(he)ttem volna…

Pongrátz Gergely szülinapján < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!