Hírlevéltár
2026-02-16 - Surányi Miklós szülinapján
Surányi Miklós szülinapján
E napon – jégbontó (február) hava 16.-án
1882 jégbontó (február) hava 16.-án született Felsőmindszenten Surányi Miklós a később híres magyar írónk és újságírónk.
Surányi Miklós 1882 február 16.-án született a Baranya vármegyében lévő Felsőmindszenten, mai nevén Mindszent-Godisán. Gazdatiszti családból származott, a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó Babits Mihály. Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült följutnia Budapestre és 1903-ban a Magyarország című lap parlamenti tudósítója lett. 1908-ban Máramarosszigetre került, ahol a főispán kinevezte vármegyei allevéltárosnak. Egy évvel később a Máramaros című lap szerkesztésével bízták meg, később kinevezték vármegyei főlevéltárnokká. Hivatala mellett egy ideig a főispán titkáraként is dolgozott.
Surányi Miklós regényei nagyobb részt történelmi tárgyúak. Első regénye, A trianoni páva 1916-ban először A Hét című lapban jelent meg. Az utolsó Árpádok korában játszódó A szent hegy című regényt (1917) az 1919. évi akadémiai Péczely-díjat odaítélő bizottság a legjobb elbeszélő munkaként értékelte, de a korabeli erkölcsi érzéket sértő erotikuma miatt jutalmat mégsem javasolt számára. Az erotika mint erkölcstelenség vádja másoktól is elhangzott.
„Mindig hideg tárgyilagossággal, éles megfigyelő erővel, művészi célkitűzésekkel iparkodott dolgozni, személyei sorsán nem siránkozott, sokrétű történeteit a lelki mozgalmak gazdag részletezésével mondta el.” – írta Róla Pintér Jenő, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, de egyben úgy ítélte, hogy a kor erkölcséhez illetlenül „Surányi Miklós a romlott szerelmi élet nyomozója volt, idegingerlő könyvek szerzője, pesszimista dekadens. Az erotikum vörös fonalként húzódott végig regényírásán, még stílusa is a részegítő mámor páráját lehelte.”
A nápolyi asszony című regényével aratta legnagyobb sikerét, néhány év alatt ötször adták ki.
Korában a legnagyobb fölháborodást Egyedül vagyunk című életírása keltette, melyben a szerző részletesen tárgyalta Széchenyi István szerelmét sógornője, Karolina iránt. Művét mint kegyeletet és a nemzeti érzést sértő alkotást sokan, sok helyen elítélték.
Az Aranybástya című színdarabban (1934) a szerző a a magyarságot nyomaszttó zsidókérdést feszegette föl óvatosan, állást nem foglalva. A történetet zsidók és keresztények erényeinek és bűneinek egyidejű számbavételével enyhítette. Nagy bátorság volt abban az időben, hogy egy magyar író hozzá mert nyúlni ehhez a kérdéshez anélkül, hogy hamar(osan) kirekesztették volna jobbról vagy balról az irodalmi életből.
Surányi Miklós szülinapján < Nyisson ide !
E napon ajánlott olvasmány :
SURÁNYI MIKLÓS : IRODALMI ÉLETSZEMLÉLET
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!























