2026-02-05 - NEM ÁLL A MAGYAR NYELVROKON(TALAN)SÁG HÁZA SEM !

A MAGYAR NYELV HÁZA – UGOR-HÁZ – A BUDENZ MÚZEUM

Éppen két esztendeje idítványoztam :

Csaknem másfél éve jogerős a határozat a Dohány utca 31. szám alatti kétszintes ház bontásáról. A 19. század második felétől álló épület leghíresebb lakója az ugor-nyelvrokonság nagy mestere, a magyarrá lett német nyelvész, Budenz József volt. Mondhatjuk : ez a Budenz-ház !

A Budenz-házban lehet illő helyen a már régóta vágyott, mégis máig sem álló a Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza !!! Rokontalan nyelvünk távoli rokonságát a mai napig relytélyek övezik. Ez a rendkívül bonyolult és sok kapcsolati szálon futó rokonság megér egy Kutató Központot ! Ez a Kutató Központ egyben az eredmények, azaz a szerteágazó rokonság föltárt újabb eredményeinek is bemutatóháza lehet !

A Magyar Nyelvtörténet Háza bemutatója lehet nyelvünk érinkezéseinek, vélt vagy valós rokonságainak is !!! Itt az idő szembenézni vele, hogy nyelvünk rokonsága, ill. rokoni köre bizony máig vitát érdemel. A lezárt és eldöntött viták eredményeit pedig ideje bemutatni !!!

A nemzetellenes, antimagyar ingatlanhiénák tervei szerint persze a helyére várhatóan egy társasház, vagy épp egy szálloda fog épülni. Milyen szellemes hasznosítási terv ! Amelyik éppen Mammónnak jobban jövedelmez. Mint bárhol másutt a velejéig züllött-romlott Európában…

Azonban… Szerencsére nem csak a vonat késik folyton e hazában… a mai Magyar Roncsországban… de néha a szégyenletesen bűnös bontások is…
így a papírok mögé bújó bűnözők kezéből akár a Nemzet ölébe is hullhat e többre érdemes ház… Hittem...

Álljon hát a Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza ! 

Tudatlanok, vagy nyerészkedők (nyomására) kiadták rá a bontási engedélyt… de
Amíg áll… még megmenthető… lett volna...

A Budenz-ház még megmenthető lett volna a Dohány utcában.
Egy kultúr-nemzet Budenz Múzeumnak – vagy akár Ugor Múzeumnak – vagy még inkább a Magyar Nyelv Háza‘nak –rendezte volna be…
Annak, a Budenz Józsefnek is az emlékezetére, aki németként egy életen át a mi magyar nyelvünket kutatta…

A jelenlegi ház homlokzata fölé magasodhatott volna egy üveghomlokzat, amely a nyelvcsaládfánkat vagy akár nyelv-családfáinkat is hirdetheti…
ahogyan az az évszázadok során változott…

A fölső üvegcsarnok belterében egy hatalmas térbeli nyelvcsaládfa – akár egy ÉLETFA – hirdethette volna nemes múltunkat ! 
…és még nemesebb jövőnket !!!

A Magyar Nyelvrokonságok Házában minden fölvetődő rokonság eszménye és bírálata is !
Legyen ez a Magyar Nyelv Szabadságának a Háza is !

Budenz József, németnek született, de magyar akart lenni, így magyar nyelvtudósként ismerjük ma Őt. Egyetemi tanárként a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt.

Korának egyik legkiválóbb nyelvésze.
Ő bizonyította be végérvényesen – ahogyan Ő nevezte – az ugor-nyelvrokonságot.
Megítéltetése máig politikai villongások terepe. Itt az idő végre a helyükre tenni a dolgokat !

Ki is volt Budenz József ? Német volt vagy magyar volt ? – „Ő akkor szerette meg nyelvünket, mikor azt üldözték, akkor csatlakozott hozzánk, mikor ellenségeink, de még egyes honfitársaink sem igen hittek jövőnkben. Magyar hazafi lett, élő bizonyossága annak, hogy nem a közös eredet, nem a faj teszi a nemzetet, hanem a nyelv, az eszmék, érzések és törekvések közössége.” – mondotta Gyulai Pál.

De alig néhány hétre rá... Földig rombolták... Hazaárulók... Mammóni neofiták...

Egy több mint másfél évszázados öreg épületet pusztított el megint a pénzéhség szelleme székes fővárosunk arcáról. A Magyar Nemzet kultúrkincse Mammón ördögi munkálódásának esett áldozatul… ahelyett, hogy a Nemzet büszkeségeként hirdette volna Nyelvünk egyedülállóságát…

ÚJABB MERÉNYLET A NEMZET ELLEN – BUDENZ-HÁZ BONTVA < Nyisson ide !

Akit pedig ma inkább a költészet vonzana :

Görög prológ

Kerek 100 esztendeje jelent meg :

Görög prológ

Pán sípja dalol most, édes fuvola
S a szép görög égnek napja ragyog.
A mának borúja száll messze, tova,
Ifjak boldog csapata táncba fog :
Erdei nümpha, forrási najád
A víg faunnal kelleti magát,
A völgy ölén és a hegy oldalán
Örök melódiáját fújja Pán.

Az İsteneknek is kedves a tánc,
Hol ifjú szíveknek új ritmusa ver,
Hol lejt az öröm és szökell a vágy…
Fel hát, fiatalság, fel, táncra fel !
Ujjongjon az ének, dobogjon a föld,
Lobogjon a hajban a tirzusz, a zöld !
Evoé, éljen az élet, a szent,
Elég pihenőnk lesz majd odalent !

Juhász Gyula 1926

Ez a pánosan hosszú „á”-nk meg a „pánik”-ból fakad, amely pedig Pán, azaz Πάν, azaz hogy szabatosan īrottan (hangzóhosszat és hangsúlyt is jelölve) Πᾱ́ν (hímnem, bırtokosban Πᾱνός) – Pán İsten nyomán szakadt ránk.

Pánt hajdan még érmén is imádták …

Homérosz Hermészhez īrott hümnuszában lelünk utalást rá, hogy már akkor úgy vélték a hellének maguk, hogy Pán (Πάν) neve a ’mind’ jelentésű pản (πᾶν) (köz)szóból ered, minthogy „mindannyiukat” elkápráztatta. De ez legınkább csak tetszetős okfejtés a csıklandó szóhasonlat nyomán…

Pán istenség ind(o)-európai őseredetű lehet. A szanszkrit Púsản (पूषन्) a „Gondozó”, a Védákból ismeretes İsten, aki a szent marhákat (is) védi meg szaporītja… İlyen ősi hát !

De ki is lehetett Púsản (पूषन्), a „Gondozó” Pán (Πᾱ́ν) ?!

Πᾱ́ν azaz Pán İsten a hellén regedelemben (műthologiában) (is) a pásztorok és általában (a régebbi időkben) a Természet İstene.

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!