Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!
Ady Endre a születése napján megér egy kis méltatást…
Diósadi Ady András Endre Érmindszenten született 1877 november 22.-én. A huszadik század eggyik legjelentősebb magyar költőjeként és a magyar politikai újságírás eggyik legnagyobb alakjaként tartják a Őt számon….
Ady Endre igazolványképe a Budapesti Naplónál 1907-ben.
A Szilágy megyei Érmindszent faluban, elszegényedett nemesi családban született. Édesapja diósadi Ady Lőrinc (1851–1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja a tiszaeszlári Pásztor Mária (1858–1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy nővére (Ilona, aki még egyéves kora előtt meghalt) és egy öccse volt, Ady Lajos (1881–1940) magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette.
Hajdani iskolájából a Zilahi Gymnáziumból jellemezte őt egy kései utód a miatta (is) elveszett Erdélyben: Ady ?! Költőnek kiváló, de embernek rongy ! (Lehoczky Sándor, „Ucsu”, Zilah)
Ezen a napon… Enyészet (november) hava 22.-én született…
Ady Endre igen kétes hírű és még kétesebb értékű költője irodalmunknak. Züllött életében sokat dolgozott a Magyar Világ vesztén… Sikeresen ! E sikerének híg levét isszuk Trianon óta…
Az összeomlásban, a patkánylázadás, avagy az Őszirozs(d)ás Forradalom idején mondotta, már későn : »Én nem ezt akartam… Ez a forradalom nem az én forradalmam…«
Megtévedten… Zsigereiben mégis magyar volt. Alábbi szavai a ma magyarjaihoz is szólnak:
https://www.youtube.com/watch?v=p-BtvpchNa4&t=3s
Az antimagyarok letörölték… de itt megvan itt egy kicsit másképp…
Költőként emlegettetik, túl-túltolják, pedig politikai újságírónak volt nagyobb és végzetesebb…
Túlértékelt, túlméltatott és túlbeszélt alakja iskoláinknak. Gyógyító Bársonyokat és Igaz Magyar Dsidákat szorít ki szép irodalmunkból a máig balrahordó, magyarűző közoktatás hamis, antimagyar mezein…
Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)
Vérgőzös és vérbajos vérnyomorában mindössze negyveneggy évig húzott élete azonban mégis hagy örökül bőséges tanulságot igazszívű magyaroknak is…
Ady Endre : A perc-emberkék után
Otthon bolondját járja a világ, Majmos, zavaros, perces, hittelen, Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.
Magyar Bábelnek ostoba kora, Ments Atyaisten, hogy bennelegyek – Engemet kötnek égbeli jegyek S el kell hogy jöjjön nászaink sora.
Most perc-emberkék dáridója tart, De építésre készen a kövünk, Nagyot végezni mégis mi jövünk. Nagyot és szépet, emberit s magyart.
1881-ben e napon született Kecskeméten Enyészet (november) hava 22.-én, Ullrich József néven. Érettségi után fölvette anyja családi nevét és 1904-től csak ezt használta Révay József klasszika-filológus, író, költő, műfordító, irodalomtörténész.
A Vörös Terror (kommün) alatt egyetemi tanár lett, és a Közoktatásügyi Népbiztosság középiskolai ügyosztályát vezette, ezért 1920-ban állását vesztette. A kommunistákat azonban akkor sem üldözték. De hamar magára talált… fordításokból élt, majd 1922–1923 között a Kultúra könyvkiadó lektora volt, 1928-tól 1942-ig pedig Franklin Társulat irodalmi titkára és lektora. 1933 és 1942 között ő szerkesztette a kiadó Tükör című képes irodalmi folyóiratát. Miután megírta 1934-ben a Gömbös Gyula élete és politikája című könyvét, az új rendbe szervesen beilleszkedett… Olvasott azonban igazán klasszikus témájú könyveivel lett…
Ajánlott olvasmány e pannon gyökérzetű római regény :
Aelia Sorana a legtehetségesebb borostyánkő-faragó talán az egész római birodalomban, de a pannon Savariában bizonyosan. Gazdája, Barbius magával viszi Aquileiába, fölszabadítja a rabszolgasorsból. Sorana Rómában szoborrá formálhatja életének legszebb álmát: a lebegő Ámort és Pszükhét. – Révay József utolsó ifjúsági regénye 2 évvel halála után jelent meg először…
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
