2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-11-19 - Pfaff Ferenc szülinapján

Pfaff Ferenc szülinapján

1851-ben e napon, Enyészet (november) hava 19.-én született Pfaff Ferenc, a legendás hírű magyar műépítész,
a Magyar Vasutak arculati megálmodója és pompás állomásépületeink tervezője († 1913).

Hasonló állomások sora hirdette, hogy e vasút és az állomásai Egyazon Országhoz tartoznak…
Magyarországon végigvonatozva az állomások is hirdették mind az együvé tartozást !
Ezért is oly hasonlatos például a Szegedi és az (azóta oláh megszállás alatt álló) Aradi Pályaudvar…

Szeged Nagyállomás

… És a (szándékoltan) teljesen hasonló téglákból épült szépség, az Aradi Állomás :

Az Aradi Pályaudvar külső homlokzata (1913)

Más nézetből, a vasút felől :

Arad Pályaudvar a (Szeged felől jövő) vágányok felől (1914)

Szegeden meg Aradon e két gyönyörű Pfaff-pályaudvar ma is áll, de nem volt ilyen szerencsés a legalább oly szépséges Debreceni Nagyállomás…

Debrecen Pfaff-pályaudvar

Debrecen lebombázott Nagyállomását a nemzetvesztő szocializmusnak nem sikerült újjáépítenie.
A kommunizmus a bombázásba rokkant pazar épületet helyreállítás helyett szétverte és egy vasbeton barmolmánnyal helyettesítette be,
amely ma is a Város hegeként éktelenkedik Debrecen arculatán, egyre több sebbel éktelen ábrázatán…

Pfaff Ferencünk öröksége ma egyre fogy !
Avatatlan, tudatlan döntéshozók eggyre bontják a kisebb nagyobb szabványépületeket, amelyek Magyarországot jelentették…
pl. eszetlenül Pfafftalanítottak az Észak-Balatonon… csaknem minden kis falu bájos bakterháza bontás áldozata lett…
A Szegedi Teherpályaudvar patinás épületei is bontás előtt állnak a hozzá nem értő balvezetés és a MÁV pesti káderkörének homályában…
Megvan azonban a tervem !

Pfaffeum !

Őrizzük meg Pfaff örökségét !
… hogy Magyarország ne múlt idő legyen, hanem gazdag és szebb jővő !!!

Pfaff Ferenc szülinapján < Kattintson ide !

Akinek meg a Magyar Szentek az eszményei, ajánlom... 

Szent Erzsébet napján

SZENT ERZSÉBET NAPJÁN... 

Árpád-házi Szent Erzsébet más nevén Magyarországi Szent Erzsébet,
német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd leánya.





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Mr. Trianon

Mária román királynő párizsi követsége

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Az Adriától Amerikáig

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Magyarország, a vonakodó csatlós

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Lengyel András: A „másik” Móra

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Péter László: Néprajz, népműveltség

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Halételek

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Varga András: A régi Szeged

Bogár László : Bokros újratöltve

Gabonakonyha